Blogom célja alapvetően nem az, hogy aktuális híreket osszak meg, azonban néha-néha, ha olyan jellegű hírrel találkozok, ami ide kívánkozik, és amihez saját gondolataim is vannak, kivételt teszek. Most is így fogok tenni a következő hír kapcsán: http://itar-tass.com/en/russia/765766

A lényeg röviden, azoknak, akik nem tudnának angolul: Az orosz vasút megszűnteti járatait a következő FÁK-országokba: Azerbajdzsán, Ukrajna, Tádzsikisztán és Kazahsztán. Megmaradnak viszont a járatok Üzbegisztánba, Belaruszba és Moldovába. A hír nagyon nem megy bele a részletekbe, így mindössze találgatni lehet a pontos részleteket. Érdekes, hogy a bejelntés alig néhány nappal a menetrend-váltás előtt került nyilvánosságra. A hír számomra azért szomorú, mert a posztszovjet térség volt az egyik utolsó a világon, ahol a vonatközlekedés még mindig virágzik/virágzott. Ez persze nem teljesen pontos, hiszen pl. Kína, India, Németország vagy akár Japán  vonat-közlekedése  is igen fejlett, de a nemzetközi forgalom ezekben az országokban is egyre jobban visszaszorulóban van. Az utolsó nagyobb térség, amit a nemzetközi járatok sűrű hálózata szőtt át, az az egykori Szovjetunió térsége volt, és valamennyire még ma is az. A folyamat, aminek a fenti hír a része persze nem ma kezdődött, de ez mindenképpen komoly lépés. Nézzük meg egyenként a lépéssel érintett országokat!

Két kazah vonat Cseljabinszk pályaudvarán, lehet, hogy jövőre már egyik som fog közlekedni? A képen jobb oldalon a Szent Pétervár - Asztana vonat szerelvénye látható, bal oldalon pedig a Moszkva-Alma Ata járat áll.

Tádzsikisztán: Az országot eddig sem árasztotta el a vonatok sokasága. Hetente háromszor közlekedett egy Moszkva-Dusanbe járat, és ugyan ennyiszer volt egy Moszkva-Hudzsand járat is ezek fognak most megszűnni. A járatok megszűnése mégis nagy érvágás Tádzsikisztánnak, hiszen rengeteg tádzsik bevándorló él Oroszországban, nagyobb részük Moszkvában és környékén él. Egyes becslések szerint akár 1 millió tádzsik is élhet Oroszországban, Tádzsikisztán nemzeti össztermékének pedig közel egyharmadát az általuk hazautalt pénz teszi ki. Ezek az emberek nagyrészt a vonattal utaztak, hiszen repülőre sokuknak nem tellett, a Moszkva-Dusanbe vonat telítettségével sose volt gond. Így nem igaz az az érv, hogy a járatot a kihasználatlanság miatt szüntetik meg (A Hudzsand-Moszkva járatnál esetleg, erről nincsenek információim). Nyilvánvaló, hogy itt az orosz belpolitika játszik szerepet, az orosz választók felé tett gesztus ez, akiknek egy jelentős része egyre inkább ellenzi az illegális bevándorlókat. A járat megszűntetése a tádzsik állam mellett nagy érvágás magának a vasútnak is. A vonatokat ugyanis a Tádzsik Államvasutak (Rohiszhani Tocsikiszton) üzemeltette, ő adta a kocsikat, és a kocsikísérőket is. A Moszkva-Dusanbe a vasúttársaság legfőbb járata volt, megszűnése olyan, mintha a MÁV beszűntetné az összes vonatát a Dunától keletre.

Dusanbe pályaudvara

Peron a dusanbei pályaudvaron: Mostantól mindig üres lesz?

Azerbajdzsán: Sok infóm nincs az Azerbajdzsánba közlekedő vonatokról. Az biztos, hogy van egy hetente 3-szor közlekedő Baku-Moszkva, egy páros napokon közlekedő Baku-Tyumen valamint a hónap bizonyos napjain közlekednek Bakuból vonatok Rosztov na Donuba, illetve az ukrajnai Harkovba (mindkettőbe 4 naponta indul vonat). Hogy melyik járatok érintettek az bizonytalan, külön érdekes kérdés a Baku-Harkov járat, ami ugye csak keresztülhalad Oroszországon, de nem az orosz vasút üzemelteti. Hogy itt mi okozhatta a megszűntetést, nem tudom

Ukrajna: Rengeteg járat lehet érintett, hiszen Ukrajna majdnem minden megye-székhelyéről (24 van belőlük+Kijev) volt közvetlen összeköttetés Moszkvába, a nagyobb városokból Szent Pétervárra is (pl.: Lviv, Odessza,Harkov, Dnyipropetrovszk), illetve néhány nyaralóhelyről, illetve Kijevből egész messzire is jutottak el közvetlen vonatok (ilyen célállomások voltak pl.: Irkutszk, Asztana, Vorkuta, Cseljabinszk, Jekatyerinburg stb.). Harkov egy külön nagyon komoly csomópont, innen nem csak a fentebb már említett Bakuba, de még Taskentbe is van heti egy járat. Kérdés, ezekkel mi lesz. A döntés mögött itt egyértelműen a politika húzódik meg, nagyon szerintem ezt nem kell részleteznem.

Orosz szerelvény Lviv pályaudvarán

Kazahsztán: A legérthetetlenebb a Kazahsztán felé való vonatmegszűntetés, hiszen Kazahsztánban jelentős orosz kisebbség él. Ráadásul Kazahsztán az Oroszország által alapított Eurázsiai Unióba is alapítóként lépett be, tehát politikai okok nem lehetnek a megszűntetések mögött, és a kihasználatlanság sem jellemző. Kazahsztán eddig jó összeköttetésekkel rendelkezett Moszkva felé, szinte minden nagyobb városból volt közvetlen vonat Moszkvába, emellett Szent Pétervárra is el lehetett jutni Asztanából, illetve több városnak volt összeköttetése Jekatyerinburg, Cseljabinszk és Novoszibirszk felé, meglátjuk ezekből mi marad.

A Szent Pétervár - Asztana vonat egyik kocsija

A cikk külön kiemeli, hogy a kapcsolatok megmaradnak Belarusz, Moldova és Üzbegisztán felé. Ez azért érdekes, mert ha Moldova felé megmarad az összeköttetés, akkor biztos marad vonat Ukrajna felé is, hiszen Moldova vasúton csak Ukrajnán keresztül érhető el. Üzbegisztán pedig Kazahsztánon keresztül közelíthető meg, így biztos marad vonat Kazahsztán felé is, bár ezek Kazahsztán legfontosabb nagyvárosait nem érintik. A borítóképen egyébként egy Taskent - Volgográd vonat látható Urgencs állomáson. :) Érdekes, hogy Kirgizisztán sem a megszűnő, sem a megamaradó kapcsolatok között nem szerepel. Az is kérdéses, hogy mi lesz azokkal a vonatokkal, amiket nem az Orosz Vasút állít ki, hanem a küldő ország (pl.: a Kazah vagy az Ukrán Államvasutak).

3-ad osztályú plackart hálókocsi a Szent Pétervár - Asztana vonaton. A kihasználtságra nem lehetett panasz.

Amikor 2009-ben először jártam Ukrajnában, akkor néztem meg először komolyabban az orosz vasúti menetrendeket, és érdekes volt látni, hogy akkor még több mint 30 ország volt közvetlenül vonaton elérhető Moszkvából. Azóta ez a szám 23-ra csökkent (5 év alatt), és úgy látszik, nincs megállás…