Időről-időre felbukkannak a neten olyan képek, cikkek, melyeken az látható, ahogy utasok trolit tolnak. Tegnap este is ez történt, az Index "Mindeközben" rovatában: http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/11/19/troli/

 Az ilyen képekhez aztán mindig jönnek az epés megjegyzések, a vicceskedő leírások, hogy lám-lám itt tart a BKV, az utasoknak kell betolni a trolit. A képek persze laikus embernek valóban elég erősek, csak épp ezeket így tálalni elég hamis dolog. Ami talán a laikusnak is feltűnhet, ha néha-néha szembejönnek vele ezek a képek: Miért mindig trolibuszt tollnak az utasok? Busz, villamos ne adj isten, HÉV-vonat miért nem szerepel soha ilyen képeken? Mivel a BKV trolibuszállománya nem nagyon lóg ki (lefelé) állapotban, életkorban a sorból a többi üzemhez képest azt elvethetjük, hogy itten a troli-ágazat vészes alulfinanszírozottsága miatt naponta lerobbanó járművekről van szó.

 Valójában a következő történik: A trolibuszoknak ugye két felsővezetéke van, mivel a gumikereke a föld felé szigeteli a járművet, így kell egy másik pólus (villamosnál ez az acélkereken és acélsíneken keresztül maga a Föld), hogy a jármű működni tudjon. Ugyanolyan ez, mint hogy a konnektorban is két nyílás van. Tehát az egyik vezeték a pozitív, a másik a negatív pólus. Ez viszont azzal jár, hogy az ilyen vezetékek találkozásánál legalább az egyik vezetékpárt szigetelni kell, hiszen ha egymáshoz érnének az ellentétes pólusok, akkor ugye rövidzárlat alakulna ki. Ezért aztán a trolibuszok felsővezetékénél az elágazásoknál, keresztezéseknél (utóbbiból nem csak a troli-troli, hanem a troli-villamos keresztek is számítanak) ilyen szigetelt szakaszok vannak beépítve. Értelemszerűen a szigetelt szakaszban nincs áram, tehát ha egy ilyen alatt megáll a trolibusz, akkor nem is tud tovább menni (kivéve persze a modernebb akkumulátoros típusokat). Ezt persze a járművezetők is tudják, így alapesetben nem is állnak meg ilyen szakaszok alatt, hanem kis lendületet vesznek, és átgurulnak (a szigetelt szakaszra egy csengő is figyelmezteti a jármű vezetőjét, ezt az elől ülők hallhatják is). Azonban a közúti forgalomban előfordulhatnak váratlan helyzetek, amik miatt a jármű vezetője fékezni/megállni kényszerül. Ha ez pont egy ilyen szigetelt szakasz alatt történik meg, akkor a troli beragad alá. Ilyen esetekben jön a képeken már ismert betolás, hiszen a helyzet a következő: A trolit sokszor csak 05,-1 métert kell előre tolni, a legtöbb szigetelt szakasz kb ilyen hosszú, de a hosszabbak sem többek néhány méternél. Az utasok persze megvárhatják, hogy a BKV műszaki mentője kijöjjön valamelyik garázsból, és néhány méterrel előrébb húzza a trolit, de ez legjobb esetben is fél órát vesz igénybe. Így általában az utasok inkább megtolják egy méterrel a trolit, és így csak 1-2 percet veszítenek. Így mindenki jobban jár. Egy valóban meghibásodott jármű tologatásának semmi értelme nem lenne, ilyenre nem is kérik a sofőrök az utasokat. Tehát összességében a troliüzem sajátosságából adódó apróbb hibáról van szó, amiről nem a BKV tehet, bár igaz, hogy az újabb, önjáró trolik beszerzésével ez a probléma is a múlté lesz.