A marsrutkáktól a plackartig

Budapesti dunai hajózás: Félgőzzel?

2016. június 24. - ruba

  2012 július 1.-én, vagyis majdnem pontosan négy évvel ezelőtt indultak el a BKK menetrend szerinti hajójáratai. Persze tudni kell, hogy a BKV előtte is üzemeltetett menetrend szerinti hajójáratot a Dunán, de a különdíjas, csak nyáron közlekedő, napi 3-4 kört megtevő hajójáratot nem lehet közszolgáltatásnak nevezni. A 2012 nyarán indult újfajta szolgáltatás hamar népszerű lett az utasok körében, bár voltak kisebb fennakadások a menetrendben eleinte, de ez természetes. Most, négy év után a BKK úgy tervezi, hogy hozzányúl az akkor bevezetett rendszerhez, és ez késztetett arra, hogy billentyűzetet ragadjak (A terv itt olvasható: http://www.bkk.hu/d11-es-d12-es-es-d13-as-hajojaratok/ ). Bár a kommunikációs szakemberek műhelyéből kikerült anyag szerint itt fejlesztésről van szó, ez csak részben igaz, nagyon sok helyen visszalépéseket tartalmaz a tervezet. A változtatások oka leginkább a bizonyos időszakokban csekély utasforgalom (nyilván, a kezdeti lelkesedés nem tartott ki sokáig). Sajnos erre a magyar közlekedés-politika az elmúlt 40 évben ritkán talált jobb megoldást, mint hogy járatot ritkít, és vonalakat szüntet meg (tisztelet a kivételnek). Itt is ehhez a csodafegyverhez terveznek nyúlni: Nincsenek elegen a hajón? Akkor járjon kevesebb hajó! Kár érte, mert a szolgáltatás fejlesztésével lehetne növelni az utasforgalmat. Nézzük, milyen tényezők vezettek az utasforgalom elmaradásához, és hogyan lehetne ezeken változtatni!

800px-d13_hajojarat_indulasa_budapest_2012_1.JPG

Az első napon még tömegek rohatnák meg a hajókat. A lelkesedés mára csökkent (fotó: Derzsi Elekes Andor, forrás: Wikipedia)

1.Fél-felújítás

Mint már a bejegyzés elején is említettem, a szolgáltatás elindulását egy EU-s pénzből finanszírozott felújítás előzte meg. A baj csak az, hogy a felújítás nem volt teljes: A kikötőket szépen rendbetették, ám a hajóparkhoz érdemben nem nyúltak. Így a csilli-villi megállókba 30-50 éves hajók állnak be, ami azért elég sokat levon a szolgáltatás értékéből. A hajók lassúak, nehézkes a beállásuk (főleg völgymenetben kell sokat forgolódni), és az utasterük sem a legjobb, bár az tény, hogy azzal van talán a legkevesebb probléma. Így lett az egész egy kicsit fél-karú óriás. Nagyon jó a szép megálló, de önmagában nem sokat ér, a felújításnak tartalmaznia kellet volna új hajók beszerzését is. Ez később még több pontban elő fog jönni, de most menjünk tovább.

_d_13_toward_the_romai_furdo_quarter_centenariumi_emlekmu_ship_station_st_stephen_s_park_opposite_pest_side_margaret_island_budapest_hungary.JPG

Az 1982-ben gyártott Várhegy a középmezőnybe tartozik, ami a kort illeti. (fotó: Globetrotter 19, forrás: Wikipedia)

2. Hiányos tarifa-integráció

Bár a cél az volt, hogy a hajóközlekedés a Budapesti tömegközlekedés szerves része legyen, azért addig nem mentek el soha, hogy ennek megfelelően a BKK teljes jegy- és bérletpalettáját elfogadják a hajókon. Csak az időalapú jegyekkel lehetett igénybe venni a hajókat (napijegy, havibérlet stb.), a vonaljegy, átszállójegy, vagy épp a gyűjtőjegy nem volt érvényes rá.Az első időszakban még helyszínen váltott vonaljeggyel lehetett utazni (ami a sima vonaljegynél egy kicsit drágább), ám később kitalálták, hogy még ez is túl olcsó, így külön hajójegyet vezettek be 750Ft-ért, ami a sima vonaljegy árának duplája. Budapesten sokan vannak olyanok, akik nem használnak rendszeresen BKV-t, de néha azért utaznak vele. Ők jellemzően egy gyűjtőjegytömböt tartanak otthon, amit aztán szükség esetén használnak. Ők azok, akik ezzel a tarifa-politikával legnagyobb számban kiszorulnak az utasok köréből.

_centenariumi_emlekmu_ship_station_at_back_pest_s_bridgehead_of_margaret_bridge_margaret_island_budapest_hungary.JPG

A D13-as járat csak hétvégén közlekedik, így erre csak külön jeggyel lehet felszállni. (fotó: Globetrotter 19, forrás: Wikipedia)

Ráadásul a bérletek és napijegyek elfogadása is csak hétköznapokra korlátozódik. A magyarázat, hogy a hajókat ne városnézésre, hanem munkába járásra használják az emberek.Ez csak azért problémás, mert egyrészt várost nézni hétköznap is lehet, másrészt vannak emberek, akik hétvégén is dolgoznak, még ha ezt azok, akik a legfelsőbb szinteken a döntéseket hozzák, nehezen is tudják elképzelni. A nyári és téli menetrend elkülönítésével a BKK egyébként hallgatólagosan elismeri, hogy a hajójáratokat jelenleg mégis főleg városnézésre használják. A "ne városnézésre használják a BKK járatokat" hozzáállás azért is érdekes, mert több járat használható erre a célra, a legismertebb a kettes villamos. Ez egyébként nem egyedülálló, a világ számos nagyvárosában van olyan tömegközlekedési járat, mely olyan szép helyeken halad, hogy akár városnézésre is használható, ez elkerülhetetlen. A problémát ismét csak új hajók beszerzésével lehetett volna megoldani. A jelenlegi hajóállomány ugyanis nagyrészt kétszintes, városnéző-rendezvényhajókból áll, nem pedig kisebb vízibuszokból. Az utóbbiak kevésbé alkalmasak városnézésre, így kevesebb turistát is vonzanának kifejezetten ezzel a céllal.

2012-07-13-223.jpg

A hajók felső fedélzetéről gyönyörű kilátás nyílik a városra. A kerti székek azonban inkább egy kellemes kiránduló hajóra emlékeztetnek, mint egy modern vízibuszra.

3. Menetrendi hiányosságok

A menetrend is csak a korábbi verzióhoz képest volt óriási előrelépés, valójában még mindig voltak/vannak súlyos hibái. A kora reggeli, és az esti időszakban nem közlekednek a hajók.Az első járatok nagyjából hét óra körül futnak ki, de vannak megállók, ahonnan 8 óra után indul az első hajó. A 7-8 között induló első járatokkal is alig van olyan hely, ahova 8 óra előtt meg lehet érkezni, vagyis a hajók rögtön kiesnek azoknak, akik reggel 6 és 8 óra között kezdenek valamikor. Ezzel kiesett mindenki, aki kétműszakos munkarendben dolgozik, és reggel 6-kor kezd, kiestek az iskolába járó diákok, akik 8-ra mennek, és az irodai dolgozók egy jelentős része is kiesett, hiszen közülük is nagyon sokan 8-ra járnak dolgozni. Az esti utolsó járatok ugyanígy 7-8 között indulnak, de ezek már nem közlekednek végig, csak a Jászai Mari térig, az utolsó, végig közlekedő járatok jellemzően inkább 6 óra fele indulnak, ami szintén nem egy igazán kései időpont. De még a 7-8-as utolsó indulással is kiesnek azok, akik kétműszakos rendben dolgoznak este 10-ig. Ha jól tudom (de javítsatok ki, ha tévedek!), az éjszakai üzem azért nem valósult meg, mert a BKV-nak jobb üzlet az esti rendezvény-hajózás, mint a tömegközlekedés biztosítása. Itt is kicsit visszaköszön az egyes pont: Ha a felújításhoz új járművek is társultak volna, akkor a régi hajók megmaradhattak volna esti rendezvényhajóknak.

d13_hajojarat_indulasa_budapest_2012_2.JPG

A BKV-nak mindössze kettő vízibusza van, az egyik a képen látható Budavár. Ezek rendezvények szervezésére kevésbé alkalmasak, így feltehetően este is szabadok, ám sajnos a két hajó még a minimális szolgáltatás biztosítására is kevés. (fotó: Derzsi Elekes Andor, kép forrása: Wikipedia)

A menetrend másik gyenge pontja a járatsűrűség. Ugyan a BKK vitaanyaga nagy előrelépésként emlegeti a csúcsidei fél órás járatkövetést, ez valójában korábban is minden nyáron így volt, csak a téli menetrendhez képest sűrűbb ez a követés. Tehát összességében a BKK idénre, trükkösen, egy ritkább nyári menetrendet vezetett be, mint az eddigi években, 40-50 perces csúcsidei járatsűrűséggel. Persze a ritkítást nem verték nagy dobra, viszont ez után a korábbi menetrendet már el lehet adni fejlesztésként. Ügyes…Lássuk azonban be, hogy egy fél óránként közlekedő járat a belvárosban egyáltalán nem versenyképes, ahol 2-3 percenként járó villamosok és buszok jelentik az alapot. A hajóknak legalább 15, de inkább 10 percenként kéne követniük egymást csúcsidőben.Bár a 10 perc talán irreális elvárás, a negyed órás követést meg lehetne célozni, persze ehhez több/gyorsabb hajó kellene (megint csak az egyes pont!).A nagyobb járatsűrűséget új járatok indításával lehetne legjobban megoldani (erről később még lesz szó bővebben).Az ideális szerintem az lenne, ha az első hajók a külső végállomásokról 6 óra körül indulnának (A Jászai Mari téri „garázsból” ennek megfelelően 5 körül indulnának az első járatok), az utolsó járatok pedig nagyjából 10 órakor indulnának a külső végállomásokról, igaz itt már megfontolandó, hogy csak a Jászai Mari térig közlekedjenek ezek a hajók, és az utolsó végig menő járatok inkább 9 fele induljanak.

20151107_134623.jpg

Vízibusz Velencében: Ilyen jellegű járművekre lenne szükség.

A másik menetrenddel kapcsolatos probléma az, hogy nagyon hosszú a menetidő.A Haller utca és Újpest közötti közel két órás menetidő nagyon sok. Más járatokkal ennyi idő alatt oda-vissza meg lehet járni ezt az utat. A menetidő hosszúságának két oka is van. Az egyik az elavult járműpark: kisebb, gyorsabb hajókkal jelentősen csökkenthető lenne a menetidő. A másik probléma a szabályozási oldalt érinti. Jelenleg szabály szerint a hajók csak folyásiránnyal szembe fordulva köthetnek ki. Ez nem gond, amikor a hajók délről észak felé mennek, ám a másik irányban minden megállás előtt meg kell fordulni, és indulás után megint vissza kell fordulni. A folyami hajózás szabályaihoz kicsit sem értek, így nem tudom, hogy mennyire kőbe vésett, megmásíthatatlan szabályok ezek, mindenesetre, ha valahogy megoldható lenne, akkor jó lenne, ha ezeknek a hajóknak, melyek csak 1 percre kötnek ki, nem kellene ennyit piruettezniük. Ez önmagában 20-30 perccel gyorsítaná a járatokat déli irányban.

4. Megállók, járatok

 Sajnos a megállók elhelyezkedése, és a járatok vonalvezetése sem sikerült a legideálisabbra.Az utóbbi egyébként az előbbiből következik. A problémák sokrétűek itt is, de nem megoldhatatlanok.Egyrészt a szolgáltatás elindulásakor a járatok déli végállomása a Kopaszi-gát volt. Ez ideális hely volt, mert a népszerű park tömegközlekedési megközelíthetősége elég gyatra volt ebben az időben (a 103-as busz állt itt meg, de csak a Pestről Budára tartó irányban). Ennek megfelelően a hajókat nagyon sokan vették igénybe ennél a megállónál. Azonban tulajdonjogi viták miatt (ha jól emlékszem ez volt az indok) hamar megszűnt ez a lehetőség, és azóta sem történt előrelépés az ügyben. Bár a járatok megrövidítésekor az volt az ígéret, hogy a BKK mindent megtesz a probléma mielőbbi elhárítása érdekében, és a hajók rövidesen újra a Kopaszi-gátig fognak közlekedni, ám az azóta eltelt 3,5 évben semmi nem történt, így kijelenthetjük, hogy nem várható ez ügyben változás.Ezzel pedig szépen sorvadásnak indult a vonalak déli vége, ugyanis innen szintén 2 problémás megálló következik amelyek jelen formájukban nem képesek arra, hogy egy hajót megtöltsenek. A Haller utcai megálló problémája, hogy a semmiben található. Bár több irodaház, és a Haller utca torkolata is itt található, ezektől a megállót elválasztja a HÉV, ami úgy látszik a 21. században egy áthatolhatatlan akadályt képez, se felüljáró, se aluljáró nincs jelenleg. A megállótól jelenleg közel fél kilométert kell gyalogolni, hogy bárhova eljussunk (ez esetben a Művészetek palotájához érünk), ha pedig a megálló nevében szereplő Haller utca a célunk, akkor több, mint 1kilométert kell sétálni.

haller.jpg

A Haller utcai megálló megközelítése a Haller utcából: 1,2km, 15 perc gyalog. Gyakorlatilag a Boráros téri megálló közelebb van gyalog a Haller utcából, mint maga a Haller utcai megálló...

 Az A38 megállója közelében pedig csak az egyetemek vannak, így ide tanítási időn kívül nem nagyon utazik senki. Az első értelmes megálló a Boráros tér, nem véletlen, hogy a mostani terv is azzal számol, hogy a hajók többsége csak eddig közlekedjen. Persze a valódi megoldás a Haller utca megközelíthetővé tétele, illetve a Kopaszi gáti végállomás visszaállítása lenne, csak ezek nyilván pénzbe kerülnének. A budapesti rakpartok élhetetlensége , városi autópálya jellege több másik megállóra is rányomja a bélyegét. Általános probléma, hogy több 10 métert kell gyalogolni egy zebráig, ahol nyomógombos lámpa van, itt fél-egy percet kell várni, mire zöldre vált a lámpa, majd újabb hosszú út következik mire a rakparti út túloldaláról bármilyen értelmezhető helyre eljut az utas.

castle_bazaar_pier_pesti_vigado_intercontinental_budapest.JPG

A Várkert Bazár megálló. Itt a helyzet nem vészes, mindössze néhány métert kell sétálni, és csak egy lámpás kereszteződésen kell átkelni, de sajnos nem mindenhol ilyen jó a helyzet.(a kép forrása: Wikipedia)

 A hálózat északi részén is van baj, ugyanis Buda Batthyány tértől északra eső részét a Római fürdő kivételével egyáltalán nem szolgálja ki a jelenlegi hálózat. Pedig a Szépvölgyi útnál, a Szentlélek térnél, a Mozaik utcánál és a Graphisoft parknál egyaránt lenne létjogosultsága egy-egy megállónak. Az erre közlekedő járatok egészíthetnék ki a járatsűrűséget a belvárosban. Amíg viszont a Budai oldal északi része ennyire nincs ellátva, nem várható a szolgáltatás népszerűségének növekedése. Bár nem ennyire egyértelműen szükséges, de megvizsgálandó egy Budafok Városház téri megálló létrehozása is, igaz ide nem kéne minden hajónak lemenni.

maxresdefault.jpg

Utasok szállnak fel az egyik legfiatalabb hajóra, az 1985-ben gyártott Hungáriára az Árpád hídnál. Ez a megálló is a jobban megközelíthetőek közé tartozik.

 A fentiekből is látszik, hogy lenne hova fejlődni, ennek  azonban semmi jele jelenleg. A BKK épp egy minimális teljesítmény-csökkentésen dolgozik, a meglévő hálózaton túli új területek bevonása, és új hajók beszerzése legfeljebb elméleti, távlati tervekben szerepel, konkrét tervek, határidők nincsenek. A budapesti tömegközlekedésnek persze rengeteg gondja van, mely ezeknél komolyabb, ám ha már egyszer költöttünk a hajózásra, akkor érdemes lenne a félkész állapotnál tovább fejleszteni a szolgáltatást, mert így csak a lassú sorvadás lehet a sorsa a rendszernek. Viszont ha a megfelelő fejlesztéseket meglépnék, akkor Budapest közlekedésének hasznos, és fontos részévé válhat a dunai hajózás. Remélem, hogy így lesz!

A bejegyzés trackback címe:

https://ruba.blog.hu/api/trackback/id/tr58834306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása