Ma egy általam kedvelt trolibusz-típusról, a Ziu-9-esről fogok írni. Az apropót az adja, hogy egyre több városban vonják ki végleg a forgalomból ezt a sokáig meghatározó trolit. Néhány tényszerű adat után főleg saját élményeimről, tapasztalataimról fogok megemlékezni.

Kisinyovi Ziu-9-es este.

A Szovjetunióban kifejlesztett Ziu-9-es trolibusz a világ egyik legmeghatározóbb trolibusz-típusa. A különböző alváltozataiból több mint 42000 (!) darabot gyártottak, messze megelőzve minden más típust. Az összes szovjet tagköztársaságban közlekedtek Ziu-9-es trolibuszok, e mellett további 10 ország üzemeltetett több-kevesebb Ziu-trolit. Nem csak KGST-országok vettek belőle, Argentína és Kolumbia egy-egy városában is futottak Ziu-9-esek, nem túlzás tehát azt állítani, hogy világ-viszonylatban is meghatározó trolibuszról van szó.

Ziu-9-es troli a budapesti trolibuszgarázsban.

A típust 1966-ban kezdték el kifejleszteni, a sorozatgyártás 1972-ben kezdődött, az utolsó példány pedig alig több mint két éve 2015-ben gördült le a gyártósorról, vagyis a Ziu-9-eseket több mint 40 évig gyártották. A sikernek persze több összetevője van.

Dusanbei troli a megállóban.

Egyrészt a Szovjetunióban a második világháború után meginduló tömeges troli-üzem építési hullám a 70-es, 80-as évekre érte el tetőpontját, így rengeteg troliüzem működött és nyílt meg ebben az időszakban. Az olajválságok hatására több más szocialista országban is új troliüzemek létesítéséről döntöttek ebben az időszakban, így exportra is bőven termelt a szovjet gyár, ekkor nyíltak többek közt Bulgária troliüzemei, de Debrecen és Szeged is ekkor kapott trolit.

Egy benderi troli utastere.

A Ziu-9-es, szemben a Ziu-5-össel már egész jól alkalmas volt a városi közlekedésre, így nem volt ez után olyan sürgető egy új típus kifejlesztése. Ennek persze van egy olyan oldala is, hogy a 70-es évek végére egyre súlyosbodó gazdasági nehézségek közepette a Szovjetunióban nem igazán volt már kapacitás egy új típus kifejlesztésére, és ez a helyzet a 90-es években sem javult sokat, bár ekkor már megjelent egy-egy új típus. Igazán azonban csak a 2000-es évek elején jelentek meg komoly konkurenciák a Ziu-9-esnek, ám a "lendület" még ez után is 10-15 évig gyártásban tartotta a típust.

2007-ben gyártott Ziu troli Tiraszpolban.

A másik tényező, ami miatt a Ziu-9-es aránylag sok városban, aránylag sokáig üzemben maradt/marad, az szintén a nehéz gazdasági helyzet. E miatt az egykori szovjet utódállamoknak főleg a 90-es években nem igazán volt forrásuk új járművek beszerzésére, de a helyzet sok helyen a 2010-es évek elejéig változatlan maradt. A szegényebb városok (pl.: Biskek, Dusanbe) még ekkor is vásárolták ezt a trolit, mert a modernebb konstrukciókat nem igazán engedhették meg maguknak.

2005-2009 között beszerzett Ziu trolik Dusanbéban.

Azonban a hosszú gyártás csak véget ért egyszer, ráadásul az utolsó években azért már elég kis darabszámban készültek ezek a trolik, így szépen lassan a forgalomban lévő kocsik egyre öregebbek lesznek, és egyre többet vonnak ki végleg a forgalomból, így egyre kevesebb helyen ülhetünk fel ilyen trolira. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen azért azt be kell látni, hogy ezen kocsik felett erősen eljárt az idő. Bár nyilván az 1972-ben legördült Ziu-9-es és a 2015-ben legördült Ziu-9-es között nagy különbségek vannak, hiszen próbálták azért valamennyire tartani a lépést a korral, a 42 év alatt 66 (!) alváltozatot fejlesztettek ki, de azért ezek a kocsik semmiképpen nem nevezhetőek korszerűnek. 

Nézzük én hol utaztam ilyen trolin, és mik a tapasztalataim az adott város troliüzeméről!

Budapest

Félig-meddig Budapestiként azért nem túl meglepő, ha kijelentem, hogy itt találkoztam először ilyen trolikkal. Régen (1996-ig) még rokonom is lakott a Pannónia utca, Csanád utca sarkán, akkor a 76-os vonalon még egyeduralkodók voltak a Ziu-k, sokszor utaztunk is velük. Emlékszem, amikor ott aludtam, és behallatszott az utcáról a hangosan süvítő troli hangja. Aztán viszonylag ritkán jártam Budapestnek trolival ellátott részén, így igazából budapesti Ziu-kkal nem utaztam sokat ez után. Azért persze néha-néha előfordult, hogy arra akadt dolgom, akkor örömmel szálltam fel a régi trolikra. 

Ziu-9-es troli a 76-os vonal keleti-pályaudvari végállomásán.

Aztán 2012-ben bejelentették, hogy az év végén kivonják a forgalomból az elöregedett trolikat. Ez nagyon időszerű is volt, a legöregebb kocsi 1978-as gyártású volt, de a többi kocsi sem volt sokkal fiatalabb, jellemzően a 80-as évek elején készültek. Ezzel szemben a szovjet utódállamokban, ahol még közlekedik troli, jellemzően a 80-as évek legvégén, 90-es évek elején készült trolik közlekednek. Az utolsó hónap tehát, amikor Budapesten menetrend szerint Ziu-9-esek közlekedtek, 2012 decembere volt. Ekkor mentem még én is egy-két kört a városban ezekkel a trolikkal.

A 2012 december 31.-i búcsúmenet egyik kocsija.

Végül 2012 december 31-én tartottak egy búcsúmenetet, ezen is volt szerencsém ott lenni. Nem bánom, hogy kivonták ezeket a kocsikat a forgalomból, hiszen 4 példányt is megőriztek üzemképes állapotban, ezek rendszeresen közlekednek nosztalgia-járatként, tehát aki igazán akar, az néha tud velük utazni, az utasoknak viszont nem kell mindennap egy 50 éves szovjet technikán utazniuk :). 

Troligarázs nyíltnap, Ziu-9-es nosztalgiajárattal: Szerencsére ezek a kocsik nem tűntek teljesen el a városból.

Belgrád

A szerb főváros, 7 vonalas, 55 kilométeres trolibusz-hálózatán ma már főleg modern, alacsony-padlós trolibuszok közlekednek. Ezeket a belaruszi Belkommunmash gyártotta. Azonban néhány Ziu/Trolza kocsi ma is forgalomban van, igaz ezeket ma már csak hétköznap állítják forgalomba. Az állomány 133 kocsijából mindössze 16 darab a régi Ziu vagy a modernebb Trolza (a Trolza a Ziu utódja, az utolsó években a Ziu-9-esek már "Trolza" márkanéven készültek), a többi mind új Belkommunmash troli. E miatt én is csak egyetlen egyszer utaztam ilyen trolival a szerb fővárosban.

Belgrádi troli a Slavija téren.

Odessza

Természetesen, Budapestet nem számítva, a legtöbbször azért a szovjet utódállamok területén találkoztam Ziu-9-es trolibuszokkal. Ukrajnába egyébként is nagyon sokat utazom, Ukrajnán belül pedig az egyik kedvenc nagyvárosom Odessza. A milliós tengerparti kikötőváros hihetetlen hangulata, és hosszú, homokos tengerpartja miatt lett az egyik kedvencem. A város képének itt is szerves részét képezi a trolibuszhálózat. Mivel a belváros jobbára gyalog is bejárható, így sokat nem kellett használnom a tömegközlekedést Odesszában, de azért egy pár alkalommal az évek alatt így is trolira szálltam, és legtöbbször Ziu-9-es jött. 

Odesszai Ziu halad az Iszlám Kulturális Központ előtt.

Odesszában 2009-ben jártam először, legutóbb pedig idén (2017-ben) voltam, a kettő között pedig további 4 alkalommal jártam a városban. 2009-ben még az állomány nagyjából felét-kétharmadát Ziu-9-esek alkották. Abban az évben érkeztek az első alacsony-padlós kocsik a városba, ezeket azóta újabbak követték, így mára a 92 forgalomban lévő kocsiból már csak 27 Ziu maradt, tehát kb. az állomány harmadát alkotják ezek a régi trolik.  

Egy Ziu-9-es és egy Jumz T2-es vár indulásra, háttérben egy Tatra T3-as villamos Odesszában.

Azonban idén 50 új trolit rendelt az odesszai városvezetés, így ezek érkezésével végleg nyugdíjba küldhetik az odesszai Ziu-kat. Ennek ideje is lesz, mert a flotta eléggé leromlott állapotban van (sokat elmond, hogy hivatalos állományban 82 Ziu-9-es van, ám ebből csak 27 működik). A legtöbb, ma forgalomban lévő Ziu-9-es egyébként 1987 és 1991 között került a városba, tehát megszolgálták az idejüket.

Odesszai Ziu-9-es utastere: Eléggé eljárt felettük az idő.

Kisinyov

A moldáv főváros nagyon komoly trolihálózattal rendelkezik, a felsővezeték-hálózat hossza 246km, a 3 trolibuszgarázsban 371 jármű van állományban, melyekből munkanapokon csúcsidőben 310 rója a város utcáit. Mivel Kisinyovban nincs villamos, vagy metró, így a tömegközlekedés gerincét a trolibusz-hálózat biztosítja a mai napig. A város által üzemeltetett buszhálózat inkább kiegészítő szerepet tölt be. 

Ziu-9-es halad a Belarusz követség előtt Kisinyovban.

Kisinyovban először 2010-ben jártam, a város ekkor még igazi Ziu-paradicsom volt, a járművek nagyjából 2/3-át adták a régi szovjet trolik. A maradék 1/3-ad vegyesen csehszlovák Skoda, ukrán Jumz és belaruszi Belkommunmash trolik adták. Az utóbbi gyár legújabb alacsony-padlós típusából 2010-ben még csak egyetlen egy példány közlekedett a városban. 2011-ben ismét Kisinyov felé vettem az utamat, ekkora már jóval több belarusz troli rótta a város utcáit, így ekkorra a Ziu-k már csak az állomány felét alkották.

2010-ben még szinte egyeduralkodó volt a típus a városban.

Legutóbb idén nyár elején tértem vissza a városba. 2017-re még több új, alacsony-padlós trolit szerzett be a város, így ma már csak kb. 90db Ziu-9-es maradt forgalomban, vagyis kicsit kevesebb, mint az állomány 1/3-át adják ezek a régi trolik. Ez azt jelenti, hogy azért hétköznapokon, csúcsidőben, bizonyos vonalakon még elég nagy eséllyel bele lehet futni egy-egy ilyen régi troliba, de mondjuk hétvégén már erősen keresni kell ezeket a kocsikat. 

Azért vannak még üzemben Ziu trolik, mint az ezen a 2017-es képen is látszik :).

Mivel Kisinyov elég nagy területen elterülő város, és sok látnivaló található a város külső részein, így itt elég sokat troliztam. A dimbes-dombos városban a hepehupás utakon este csapató troli elég érdekes élmény volt. Aki esetleg a közeljövőben a városba látogat, annak még lehet része ebben. 

Kisinyovi troli utastere.

A legidősebb még forgalomban lévő kisinyovi Ziu 1984-es gyártmány, a legtöbb kocsi a 80-as évek legvégén, 90-es évek legelején készült, de a városba még 1995-ben is érkezett néhány kocsi, sőt a legfiatalabb példány 2006-os, így egy pár évig még talán találkozhatunk ezekkel a trolikkal Kisinyovban. A város közlekedéséről részletesebben írok itt és itt.

Vidám troli Kisinyovban, 2010-ben.

Tiraszpol

Moldova keleti felén található a szakadár Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság (röviden: PMR). Ennek fővárosa a kb. Szeged méretű Tiraszpol. A város a 60-as években kapott troliüzemet, azóta is ez adja a városi tömegközlekedés gerincét. Tiraszpolban ugyanazokban az években jártam, mint Kisinyovban, és a helyzet is hasonló a két városban. A trolihálózat persze kisebb, mint Kisinyovban, de azért így is eléggé kiterjedt. 

A kétes függetlenségű PMR-ben még a troli is propaganda-felület lehet: Az ország zászlajának színeire festett trolin büszkén hirdeti a szöveg: "Pridnyesztrovje 20 éves".

2010-11-ben még szinte csak Ziu-9-esek közlekedtek a városban, 2017-re azonban sok új kocsi is érkezett, de a többséget itt még a szovjet/orosz trolik adják, ezekből 21 van még forgalomban, míg az új kocsik száma csak 15. Tiraszpol nem túl nagy város, így sokat nem utaztam a trolikon, mert nem igazán lett volna értelme. Főleg a szomszédos Benderbe utaztam trolival, ahova egy 17km-es városközi vonal vezet (a városközi trolikról bővebben itt olvashattok).

Tiraszpoli troli a város címerével.

Bender

Ha már szóba került, ugorjunk is át a Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság második legnagyobb városába, ahol 90 ezren élnek. A város alig 10km-re található tiraszpoltól, így logikus volt a két város között trolibuszvonalat építeni. Ez 1993-ban nyílt meg, ez után kezdődött a benderi helyi hálózat kiépítése. Az üzem tehát viszonylag fiatal, így a járműállománya is az: A trolik nagy részét 1991-92-ben gyártották, de van néhány olyan Ziu-9-es is, amiket 2004-2006 között gyártottak.

Különböző generációhoz tartozó Ziu trolik Benderben.

A városba eddig mindössze kettő más típusú troli érkezett, így Bender az egyik utolsó Ziu-paradicsom a közelünkben. A városközi trolibuszvonalon kívül egy 5 vonalas helyi hálózat üzemel a városban. Mindegyik vonal belső végállomása a Szergej Lazo utca a belvárosban, itt sokszor rengeteg troli vár indulásra. Benderben sem igazán kell sokat trolizni, a vasútállomás, és a benderi vár található olyan messze a belvárostól, hogy érdemes trolira szállni (a külvárosi lakótelepeket nem számítva persze, de ezek turisztikai vonzereje elég minimális :)).

2017-es kép Benderből: Szinte csak Ziu-9-esek várnak indulásra a Szergej Lazo utcában található troli-végállomáson.

Zaporozsje

Az ukrán iparvárosban mindössze egy napot töltöttem, még 2010-ben. Akkor szinte csak Ziu-9-esek járták a város utcáit. A város területe elég nagy, a látnivalók, és a vasútállomás viszonylag messze vannak egymástól. Emiatt aztán egész sokat kellett trolival utaznunk. A város alapvetően egész érdekes az ukrán iparvárosok között, kozák faerődje, hatalmas vízerőműve, és a Dnyepper-folyón lévő strandok miatt érdemes ide ellátogatni.

Zaporozsjei trolibusz halad át a vízerőmű hídján.

Moszkva

Az orosz főváros sem maradhat ki természetesen egy ilyen listából. Nem is olyan régen még Moszkvában működött a világ legnagyobb trolibusz-hálózata, 1300km-nyi felsővezeték-hálózattal, 8 garázzsal, 1900 darab trolibusszal. Azonban a 2010-es évek elején a hálózat felszámolása mellett döntöttek. Én 2013-ban jártam a városban, addig mindössze 1-2 vonalat zártak be, így nagy látszatja a bezárásoknak még nem volt, szinte minden utcán közlekedett trolibusz, a város képének szerves része volt ez a közlekedési eszköz. Azóta viszont a hálózat 545km-re zsugorodott, az üzemben lévő kocsik száma pedig 1145-re csökkent a trolibuszgarázsok felét pedig már bezárták. 

Moszkvai troli utastere, elől az elektronikus jegyrendszerhez tartozó beléptetőkapu.

Ez azonban csak átmeneti állapot, a cél a hálózat teljes megszüntetése, ami nagy kár, mert egy nagy múltú hálózat éli épp végnapjait (Moszkvában az első trolivonal 1933-ban nyílt meg, szinte az összes azóta közlekedett kocsiból van nosztalgia példány). Egy ekkora hálózatra aztán bőven jutottak Ziu trolik, és ezek közül rengeteg még 2013-ban is üzemben volt. A budapestihez hasonló, klasszikus, régi Ziu-kból már nem volt sok, de a 90-es évek végének, 2000-es évek elejének változatai nagy számban közlekedtek a város útjain.

Egy újabb generációs moszkvai kocsi.

A bezárásokkal feleslegessé váló kocsik selejtezésekor természetesen a legöregebb kocsiktól szabadultak meg a városban, így mára alig maradt régi Ziu troli üzemben Moszkvában. Ezeknek sincs sok hátra, meglepődnék, ha 2018 végén még egy is közlekedne (a teljes hálózat felszámolását 2020-ra tervezik). 2013-ban viszont még bőven közlekedtek trolik a városban, és a nagy távolságok miatt többször is igénybe vettük ezeket a járatokat.

Biskek

A kirgiz főváros Kisinyovhoz hasonlóan kiterjedt trolibusz-hálózattal rendelkezik, villamos vagy metró nincs, így itt is igyekeznek életben tartani a troliüzemet. A legidősebb trolibusz is 2001-es, a legfiatalabbak pedig 2014-esek. Biskekben jó eséllyel még egész sokáig megmaradhatnak a klasszikus Ziu-trolik, hiszen az egyik utolsó nagy vásárlója volt a típusnak: 2013 elején 43 kocsi érkezett a városba. 

Régi Ziu-9-es halad Biskek főterén.

2013 nyarán, amikor Biskekben jártam, akkor egy-két modern Belkommunmash troli mellett főleg Ziu-9-esek közlekedtek a városban. Ekkor még volt néhány példány a 80-as évek végéről, de a többséget a 2001-2003 között és a 2013-ban beszerzett kocsik alkották. Biskek nem túl nagy város, így itt sem használtam túl sokat a troliüzemet, de azért minimálist tapasztalatokra ez is elég volt :).

Trolibusz a városháza előtt.

Dusanbe

Végül látogassunk el a tádzsik fővárosba. Itt szintén 2013-ban jártam, ekkoriban itt még tisztán csak Ziu-9-esek közlekedtek. A város azóta szerzett be néhány új Trolza-Optima trolibuszt, de még így is a kb. 200 járműből 160 Ziu-9-es. Ezek aránylag fiatalok, 2005-2009 között érkeztek a városba.

2005-ös gyártású troli Dusanbéban.

Dusnabe troliüzeme igen érdekes sajátosságokkal rendelkezik, ezekről itt írok bővebben. A városban, már csak a különlegessége okán is igyekeztem amennyire lehet használni a trolihálózatot. A trolibuszok, bár viszonylag fiatalok (ottjártamkor 4-8 évesek voltak), nem voltak valami jó állapotban. Sajnos látszik, hogy a karbantartásra nem igazán van pénz, így az újonnan megvett kocsik is elég hamar leamortizálódnak. E miatt én kissé bizonytalan vagyok a típus dusanbei jövőjével kapcsolatban, illetve az egész hálózat megmaradása kérdéses. Jelenleg a legfiatalabb trolik alig 1 évesek, ez bizakodásra adhat okot, de így is bármikor dönthetnek a hálózat bezárása mellett.

Dusanbei troli utastere.

Donyeck-Hmelnickij-Szevasztopol

Ezen városokban rövid időt töltöttem, és keveset troliztam, így tapasztalatom is kevés van, fotóm meg még annyi se. Ezekben a városokban is, ottjártamkor a trolihálózaton aránylag nagy számban közlekedtek még Ziu-9-es trolik, de hogy pontosan milyen arányban vannak, és milyen az ottani közlekedés, arról nincs elég tapasztalatom.

Ezek voltak tehát az én élményeim, tapasztalataim a világ különböző városaiban közlekedő Ziu-9-esekről, melyek tehát végnapjaikat élik, ahol még vannak egyáltalán. Ez nem gond, a konstrukció felett tényleg eljárt az idő, de ezekkel a kocsikkal a kelet-európai nagyvárosok utcaképének meghatározó eleme tűnik el végleg.

Távozó biskeki trolikkal búcsúzom :).