10 tipp, melyek betartásával elkerülheted a bajt utazás során!

2016. január 13. - ruba

Előző bejegyzésemben volt szó azokról az esetekről, amikor valamilyen átverés áldozata lehet az egyszeri utazó utazás során. Nem kell azonban feltétlenül a helyiek rosszindulata ahhoz, hogy kellemetlenség érje az embert. Sokszor maguk az utazók idézik fejükre a bajt tudatlanságukkal, vagy épp nemtörődömségükkel. Az alábbiakban néhány egyszerű tanács jön, melynek segítségével elkerülhetők az ilyen helyzetek. 

1. Mindig légy tisztában a célországba való bejutás szabályaival!

A Föld minden országának megvannak a maga szabályai a külföldiek beutazásával kapcsolatban, és ezekből érdemes felkészülni. Több terület tartozik ide, a legnyilvánvalóbb, hogy kell-e vízum az adott országba, kell-e egyáltalán útlevél, vagy elég a személyi igazolvány is. De ide sorolom a vámszabályokat is. Nyilván nem kell mindent megtanulni, hiszen olyan információkra nyilván nincs szükségünk, mint hogy mennyi vámot kell fizetni az öntöttvas kályhák után. Az alap dolgok, amiket szinte mindenhol kiemelten kezelnek az az alkohol, a cigaretta, az üzemanyag és a gyógyszerek. Ezekből érdemes felkészülni, ha ilyeneket viszünk magunkkal. 

   Ezen kívül ide tartoznak még azok a belépésre vonatkozó szabályok, amik megtiltják a belépést egy-egy országba, ha a belépőnek valamely 3-ik országból van belépő pecsétje/vízuma. Ilyen a legtöbb arab ország, mely nem enged be olyan embereket akiknek az útlevelében izraeli pecsét van, de az azeri határon is megüthetjük a bokánkat, egy karabahi vízummal. De nem kell ilyen messzire menni, a szomszédos Szerbiában sem nézik jó szemmel a koszovói pecséteket, bár már nem harapnak érte annyira, mint pár éve.

iran_1251.JPG

Őrtorony az örmény-iráni határon. Iránba nem léphetünk be, ha az útlevélben bármilyen nyoma van izraeli látogatásnak.

  Szintén ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy mennyi készpénzt vihetünk be, és ki az országba/országból. Végül pedig azt sem árt tudni, hogy nem minden határ van nyitva mindenki számára. Kisebb határátkelők sokszor csak azon két ország állampolgárai számára elérhetőek, amelyek között a határ húzódik. Sokszor van, hogy két ország között csak ilyen határátkelő(k) van(nak). Ilyen például Kína és Tádzsikisztán, vagy Azerbajdzsán és Oroszország. Itt hiába próbálkozunk akár érvényes vízummal, nem fognak átengedni. Ezekkel mind érdemes tisztában lenni, ha nem akarunk magunknak kellemetlen perceket a határon.

dscf_4400.JPG

Kicsiny határállomás az üzbég-kirgiz határon. Az ilyen helyeken többnyire csak a két ország állampolgárai kelhetnek át.

2. Tartsd be az öltözködési szabályokat!

Konzervatívabb, főleg iszlám országokban a mai napig kissé szigorúbban veszik az öltözködést. Azt a példát biztos mindenki tudja, hogy nőknek az arcot, vagy a hajat el kell takarni bizonyos muszlim országokban. Iránban például elég egy fejkendő, Szaúd-Arábiában ezzel szemben a teljes testet fedő burka az elvárt. Az azonban már kevésbé köztudott, hogy a férfiakra is vonatkoznak bizonyos öltözködési szabályok ezekben az országokban. A rövid nadrág, és a vállat nem takaró póló nem megengedettek, így érdemes hosszú nadrágot vinni, és kerülni a nagyon rövid ujjú, vagy épp ujjatlan pólókat.

dscf4987.JPG

A mashhadi buszállomás Iránban. A helyieken jól megfigyelhetőek a kötelező öltözködési szabályok: Nőknek fejkendő, illetve hosszú, az alakot jól takaró ruha, férfiaknak hosszú nadrág, és legalább a vállat takaró póló.

3. Tartsd be a közlekedési szabályokat!

Nem minden rendőr a külföldiekre hajtó pénzéhes pióca. Lehet, hogy azért állítanak meg, mert tényleg elkövettünk valamilyen szabálytalanságot. Ez külföldön sokkal kellemetlenebb, mint itthon, hiszen a nyelvet sem beszéljük (legalábbis jó eséllyel), főleg nem a kissé körülményes jogásznyelvet, amin a különféle határozatok születnek. Ez leginkább az autóval útra kelőket érintő szabály, de ha értelemszerűen, ha gyalogolunk,  akkor is vannak olyan szabályok, amiket be kell tartani.

dscf_229.JPG

Rendőrök dolgoznak egy asgabati úton, egyikük kezében az autósok leintéséhez használt rúd.  

4. Ne beszélj politikáról a helyiekkel!

Akármelyik oldal, és akármelyik politikus van is hatalmon az adott országban, a politikát ne hozd szóba a helyiekkel folytatott esetleges beszélgetés során! Különösen igaz ez diktatórikus országokra. Az ilyen országokban a politika kifejezetten veszélyes terep. Érdemes kerülni azokat a dolgokat is, amik alapvetően nem politikai ügyek, de erős politikai színezetük van (például az azeri baltás gyilkos esete, ami alapesetben egy büntetőjogi dolog, de nehéz elvonatkoztatni a politikától). Ha mégis egy politikai beszédtémát hoznak fel a helyiek, akkor a legjobb, ha nem nyilvánítunk véleményt. Érdeklődve hallgassuk meg az ő véleményüket, illetve jelezzük (akár igaz, akár nem), hogy minket nem érdekel a politika és az ő általuk ismertetett helyzetről/politikusról/pártról/eseményről igazából semmit sem tudunk, de nagyon kíváncsiak vagyunk az ő nézőpontjukra. Vagyis a legbiztosabb módszer ha a tudatlan, de érdeklődő embert adjuk ilyen szituációban. A kérdezés sokkal ártatlanabb dolog, így bizonyos mértékig megengedhetőbb, mint maga a vélemény-nyilvánítás. Azonban a kérdéseket is óvatosan, és lehetőleg semlegesen kell feltenni.

dscf_161.JPGSaparmurat Nyjazow, alias Türkmenbasi szobra Asgabatban. Főleg tekintélyelvű rendszerekben tanácsos kerülni a politikát.

5. Tájékozódj az adott országban található tiltott területekről, különleges övezetekről, esetleg szakadár köztársaságokról!

Nem minden ország működik úgy, hogy a határon átlépve arra megy az ember, amerre jól esik. Több országban vannak olyan területek, amelyek meglátogatásához külön engedély kell. Ilyen például Tádzsikisztánban Hegyi Badahsán, vagy Kínában Tibet. Aztán vannak a kifejezetten tiltott területek, például Oroszországban és Kazahsztánban bizonyos katonai területekhez közel eső települések Zárt Városként vannak nyilvántartva, ide külföldiek nem léphetnek be.

   Sok ország területéből hasítottak ki kisebb-nagyobb darabot szakadár erők (legtöbbször persze valamilyen közeli nagyhatalom hathatós támogatása kell ehhez).A legismertebb példa Ciprus esete, de sok egyéb példa mellett Grúziában, Moldovában, Azerbajdzsánban és legújabban Ukrajnában is belefuthatunk ilyenekbe, sőt félig-meddig Koszovó is ebben a státusban van. Ahol már normalizálódott a helyzet, és nincs aktív háború, ott a legtöbbször ezen szakadár területek meglátogatása csak egy plusz határellenőrzést jelent, de az ilyen területek meglátogatása előtt mindig érdemes tájékozódni arról, hogy milyen feltételekkel lehet az ilyen területekre bejutni, és ami talán még ennél is fontosabb, milyen feltételekkel lehet kijutni! Ha már kiokosodtunk a tiltott övezetek, külön engedély-köteles tartományok és szakadár köztársaságok útvesztőjében, akkor már csak arra kell figyelni, hogy bizonyos országokban egyes határ menti területek külön figyelmeztetés nélkül is tiltottak a külföldiek számára.

s6301051.JPG

A Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság parlamentje Tiraszpolban. Ezt az országot hiába keresnénk a hivatalos térképeken...

6. Kerüld a konfliktus-zónákat!

Ez elég egyértelműnek tűnik, de nem feltétlenül az. Nyilvánvaló, hogy az aktív fegyveres harcok területeire nem tanácsos látogatni (pl.: Szíria), de sok olyan terület is van, ahol egy lappangó konfliktus jelenti a veszély forrását. Ezekből egész sok van, az ilyen helyeknél mindig mérlegelni kell, hogy az adott terület nyújtotta szépségek és a konfliktus újbóli kirobbanásának esélye hogyan aránylanak egymáshoz. Hogy egy konkrét példát mondjak: Bosznia-Hercegovinában sem lehet teljesen kizárni a fegyveres konfliktus ismételt fellángolását, de olyan régóta van béke, és az ország annyi szép látnivalóval rendelkezik, hogy kár lenne emiatt kihagyni. Ezzel szemben Irak északi, Kurdisztáni része, vagy Törökország dél-keleti, szintén főleg kurdok lakta része a jelenlegi helyzetben inkább kerülendő.

s6303059.JPG

Magas rangú kurd politikusra vigyázó fegyveres az erbili nagymecsetnél. A biztonsági helyzetről érdemes indulás előtt tájékozódni (a képet Csizmadia Réka készítette, minősége lesifotó-jellege miatt nem a legjobb, hiszen nyilván a gépfegyveres katonák nem szeretik, ha fotózzák őket, lásd a következő pontot).

7. Ne fényképezz katonai objektumokat, vagy fegyveres testületek tagjait!

Sok országban a különféle fegyveres erők tagjaiban még mindig él a hidegháborús reflex. Ők azt gondolják, hogy a szupertitkos utcai őrposztjuk lefényképezése egy tízezer forintos digitális fényképezőgéppel a legnagyobb kém-teljesítmény a James Bond filmek világán kívül. Bár az USA (és biztos sok más ország is) olyan hírszerzést tart fenn, mely műholdas megfigyeléssel kis túlzással még a katonák arcvonásait is meg tudja mutatni, ezek a rendőrök és katonák szentül hiszik, hogy a legnagyobb veszélyt országuk nemzetbiztonságára valami csóró közép-európai turista fényképező-gépe jelenti. Bár talán a bekezdés hangvételéből is látszik, hogy mit gondolok erről, inkább ne provokáljuk feleslegesen a rend éber őreit. Ebbe a kategóriába tartoznak a mindenféle katonai ellenőrőzpontok, bázisok, laktanyák, katonai járművek, maguk a katonák, a rendőrség épületei, járművek, és persze maguk a rendőrök. Néhány országban azonban nem csak ezek a nyilvánvaló helyek tartoznak ide. Sok helyen a metró egész területe (óvóhely jellege miatt) szintén a tiltott kategóriába esik. Ilyen például Teherán, vagy Taskent, de szerencsére már nem ilyen Moszkva, ahol nyugodtan lehet fényképezni a gyönyörű állomásokat.  

s6301873.JPG

Orosz "békefenntartók" a benderi hídfőnél. A terület hivatalosan Moldovához tartozik, ám a gyakorlatban a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság ellenőrzése alatt áll, az orosz katonák ezt a "békét" tartják fenn épp. Az ilyen katonai létesítmények fényképezése nem ajánlott, én is egy elsuhanó troli ablakából készítettem a képet.

iran_3418.JPG

Katonai ellenőrző-pont észak-Irakban. Egy korábbi próbálkozásunkat észrevették, ott kitöröltették a képet...

8. Óvatosan az ételekkel és a csapvízzel!

Sok országban nem veszik olyan szigorúan az élelmiszer-biztonsági előírásokat, mint nálunk, vagy még tőlünk nyugatabbra. Nagy baj azért nem valószínű, hogy történhet az emberrel, de érdemes odafigyelni, hogy hol, és mit veszünk. Azok a kórokozók, amik a helyieknek teljesen megszokottak nem biztos, hogy nyomtalanul átmennek rajtunk is. A csapvízzel is jobb óvatosnak lenni, bár alapvetően kevés hely van, ahol a csapvíz igazán rossz lenne. A legrosszabb, amit kockáztatunk, az egy-két nap wc-re járkálás. Biztos ami biztos érdemes palackozott vizet vásárolni, az ételeket pedig jól megmosva, és (ha olyan) átsütve fogyasztani.

iran_648.JPG

Zöldség-gyümölcs egy tbiliszii piacon.Csak óvatosan...

9. Vedd figyelembe a célterület éghajlatát, és ennek megfelelően készülj ruhákkal!

Itt sem csak a legnyilvánvalóbbakra kell gondolni. Azt például mindenki tudja, hogy északon hidegebb, délen melegebb van. Nem árt azonban tudni, hogy a sivatagos területeken éjszaka igen hideg, akár fagypont közeli hőmérséklet is lehet. Szintén nem árt meleg ruhával készülni, ha magashegységi területen halad keresztül utunk (pl ilyen a Batumi-Tbiliszi-Jereván vasútvonal, vagy az Osh-Murghab-Khorog autóút).

10. Ne részegedj le!

Persze szálláson lehet egy kicsit lazítani, de egyébként csak óvatosan, az alkohollal! Mert míg Budapesten nem nagy tragédia, ha mondjuk elalszik az ember az éjszakai buszon, vagy lekési a vonatot, addig ezek komoly fejfájást (képletesen és szó szerint is) okozhatnak másnap, ha az ember épp mondjuk Kazahsztánban van. Persze a helyi különleges italok megkóstolásáról nem kell lemondani, hiszen mértékkel lehet inni, az soha nem probléma.

s6302092.JPG

Moldáv fiatalokkal vodkázni, éhgyomorra, reggel 8-kor nem a legjobb ötlet...

A bejegyzés trackback címe:

https://ruba.blog.hu/api/trackback/id/tr648181994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.