A marsrutkáktól a plackartig

10 gyönyörű hely, ahova Magyarországról nem lehet közvetlen repülővel eljutni.

2017. augusztus 27. - ruba

Alábbi listámban 10 olyan helyet mutatok be, ahova jelenleg Magyarországról nem lehet közvetlen, menetrend-szerinti repülőjárattal eljutni. Az írás apropóját az adja, hogy utazós fórumokat olvasgatva az a benyomásom támadt, hogy a Kárpát-medencén és egy-két tengerparton kívül lassan azok a helyek, ahova nem lehet repülővel eljutni, mintha nem is léteznének. Ezek a helyek általában teljesen kiesnek az emberek gondolkodásából (tisztelet a kivételnek). Viszont azt gondolom, hogy nem csak oda érdemes elmenni, ahova ezt nagyon egyszerűen megtehetjük, néha a kalandos utak végén is találhatunk érdekes helyeket :).

md3.JPG

Moldáv táj: A magyaroknak nem épp a szurdokok és völgyek jutnak eszébe Moldováról, pedig találunk ilyeneket az országban bőven.

Az alábbi helyek egy részére persze lehet repülni, csak átszállással, más helyeken érdemi repülőtér sincs. Egy kivételével olyan helyeket válogattam be a listába, amelyek legalább 250km-re vannak a legközelebbi olyan repülőtértől, ahova Budapestről átszállás nélkül lehet repülni, vagyis nem lehet csak úgy "átugrani a szomszédba" ha valamelyik ilyen, repülővel lefedett célállomásra látogat az ember. Mivel 10 város/régió szerepel a cikkben, nem lesz hosszas leírás egy-egy célpontról, csak egy kis rövid ízelítő, hogy miért is érdemes oda ellátogatni. Amiről azonban van hosszabb cikk is, azt linkelni fogom, hogy akinek esetleg felkeltette az érdeklődését egy-egy hely, az bővebben is olvashasson róla.

Vilnius

A félmilliós litván főváros kissé megbújik a hatalmas (legalábbis baltikumi viszonyok között) és pompás Riga, valamint a pici, de elbűvölő Tallinn mögött. A baltikumról szóló beszámolók tele vannak Tallinnról és Rigáról áradozó sorokkal, ezekhez képest kevesebbet hallunk Vilniusról. Pedig a városba nagyon is megéri ellátogatni. Nem annyira északias a hangulata, mint a másik két fővárosnak, sokkal inkább lengyeles hatást kelt a város. A történelmi óváros nagyját azonban itt is szépen megőrizték, és felújították. A rengeteg templom, és középkori ház mellett egy-két várfaldarab és bástya emlékeztet a régi időkre. 
dscf0251.jpg

Kilátás Vilnius Óvárosára a Gediminas-toronytól.

Ezen kívül Vilniusnak van egy kis bohém-negyede, de találunk régi faházas negyedet, igazi szovjetes hangulatú városi piacot és a tévétoronyba is érdemes felmenni. A városban 2-3 napot kellemesen el lehet tölteni. Köszönhetően annak, hogy még nem szállták meg annyira a turisták mint Rigát és Tallinnt, sokkal barátibb árakon érezhetjük jól magunkat Vilniusban, mint a másik két balti fővárosban. Vilniushoz legközelebb a kb, 300km-re lévő Rigába lehet Budapestről repülni (elméletileg a csak 210 km-re lévő Minszkbe is lehet Budapestről repülni, majd onnan vonattal vagy busszal továbbutazni Vilniusba, ám egy ilyen utazás vízum-köteles lenne, így praktikus okokból úgy tekintem, hogy ez a lehetőség nem létezik).

dscf0188.jpg

A vilniusi katedrális.

Odessza

Ukrajna egymilliós tengerparti városa annyi mindent kínál, hogy szinte mindenki találhat magának elfoglaltságot pár napra: A rengeteg, összesen több kilométeres homokos strand kiváló a pihenésre, fürdőzésre vágyóknak, de azok is megpihenhetnek itt pár órára, akik inkább az építészetre, vagy a kultúrára kíváncsiak. A strandok ingyen vannak, és bár a napágyak fizetősek, hagynak helyet bőven azoknak is, akik a saját törölközőjüket terítenék le. Odessza ráadásul nagyjából a legolcsóbb tengerparti üdülőhely Magyarország 1500km-es körzetében, és messze a legolcsóbb olyan tengerpart, ahova nem kell feltétlenül repülőre ülni, hogy lejussunk. 1500-1600Ft-ból már 2 fő meg tud ebédelni, 100Ft fél liter Coca-Cola, 20Ft a villamos jegy, elfogadható szállást már 3-4 euróért lehet találni egy főnek egy éjszakára, de ha esetleg a hostel dorm room-ja már túl meredek, akkor sem kell nagyon mélyen a zsebetekbe nyúlni, 20 euróért már kétágyas magánszobát adnak a belváros közepén, pár perc gyaloglásra a strandtól.

20170615_114105.jpg

Az odesszai strand.

De Odessza nem csak a láblógatóknak ideális célpont. A rengeteg múzeum, a világhírű operaház és a színházak a kultúra iránt érdeklődőket is kielégítheti. Az építészet iránt vonzódó emberek felfedezhetik a cári-Oroszország korából szinte érintetlenül megmaradt hatalmas belvárost. A gasztronómiára kíváncsiak válogathatnak a multikulti kikötőváros ukrán, orosz, közép-ázsiai, kaukázusi, görög, olasz és román ételeket kínáló éttermei között. A városban található továbbá Európa egyik legnagyobb piaca a Privoz, ahol gyakorlatilag minden kapható a kávégéptől a lepedőn és frissen facsart gránátalma leven át a halakig és kolbászokig. Odesszához legközelebb az 500km-re lévő Kijevbe lehet repülni, de felesleges, mert a repülős ár feléért-harmadáért már el lehet jutni vonattal Budapestről is (oda-vissza, ha a magyar szakaszra semmilyen kedvezményetek nincs, akkor is kb. 15-16 ezer forintból kihozható az út, az ukrán szakaszon hálókocsiban utazva), ennek részleteiről ide kattintva olvashattok . 

dscf3022.jpg

Az odesszai opera épülete.

Duna-delta

A Duna-deltába egyértelműen a természet miatt éri meg elutazni. A ritkán lakott, lápos-mocsaras, folyóágakkal szabdalt területre nem csoda, hogy nem megy repülő. A Duna-delta kapujának számító Tulcea 280km-re található Bukaresttől, ez a legközelebbi pont, ahova repülővel érkezhetünk. Innen még hajóval lehet beljebb menni a delta vidékére. Az ember által alig érintett vidéken ahol a Duna édesvize találkozik a Fekete-tenger sós vizével rengeteg különleges madár és halfaj él. A delta egyik főágának végén fekvő Sulina város határában komoly, homokos strand található a tengerparton, így természet felfedezésének fáradalmait a tengerparton is kipihenhetjük.

Jereván

Miközben a WizzAir indított járatot a modern és nyüzsgő Bakuba, valamint a tengerpartjairól, hegyeiről és kultúrájáról híres Grúziába, a kettő alatt megbújó ősi Jereván, és Örményország kimaradt. Pedig a több mint 5000 éves Jereván is rengeteg látnivalót kínál a turistának. Igaz, Erebuni erődjének ősi romjain kívül nem sok igazán régi emlék élte túl a történelem viharait a városban, mégis 3-4 napot simán el lehet itt tölteni. Jereván látképét alapvetően határozza meg az Ararát fenséges hegye, szinte a város minden pontjáról látszik az egész évben hóval borított csúcs. Én legalább 1 órát el tudok csak azzal tölteni, hogy a lemenő nap vöröses fényében nézem az Ararátot. Budapestről nem igazán érthető, hogy az örmények miért vannak rákattanva ennyire egy hegyre, de ha az ember ott van, akkor megérti.

s6303120.jpg

Kilátás az Ararátra Jerevánból, naplementekor. A hegy már Törökországban van, így a legtöbb örmény ennél sokkal közelebb nem mehet a hegyhez (a török-örmény határ a hegy lábánál húzódik, és a 90-es évek eleje óta le van zárva).

A város ezen kívül jellegzetes építészete miatt lehet érdekes, a tipikus jereváni vörös mészkővel burkolt épületek annyira egyediek, hogy azóta bármilyen ott készült képet felismerek, ha van rajta épület. Bár Örményország a világ legrégibb keresztény állama, Jerevánban már találhatunk tipikus perzsa (iráni) mecsetet is. A város másik nevezetessége az Ararát-konyakgyár, ahol a világ egyik legjobb konyakja készül. Ezt Magyarországon is megkóstolhatjátok, de mégis ott autentikus ilyet inni. Köszönhetően annak, hogy Örményországot még kissé kevésbé lepték el a turisták, mint Grúziát és Azerbajdzsánt, az árak kissé barátságosabbak, mint a másik két országban. Jerevánhoz legközelebb Kutaiszibe lehet repülni, de még innen is 460km az örmény főváros, így akkor is hosszabb vonatozásra vagy buszozásra készüljetek, ha az út nagyját repülővel teszitek meg. Aki viszont szárazföldön vágna neki az útnak, az útba ejtheti Isztambult, Tbiliszit és Batumit is. A Jerevánba való eljutás részleteiről itt olvashattok bővebben: Szárazföldön a Kaukázusba.

s6302959.jpg

Tipikus jereváni épületek a város főterén.

Iszfahán

Irán egyik legszebb történelmi nagyvárosa Iszfahán. Évezredes paloták, hidak, mecsetek várják a városba látogatókat. 2-3 napot simán el lehet itt tölteni. Nyáron a kiszáradt folyómederben is lehet sétálgatni, ami egy európainak különleges élmény. A tavaszi időszakban viszont gyönyörködhetünk a széles vízfelületen tükröződő középkori hidak látványában. A város hatalmas bazárjában is érdemes barangolni, elmerülni a szőnyegek, kelmék kavalkádjában, belélegezni a fűszerek, dohányok, édességek jellegzetes illatát. Szemben Isztambul erősen elturistásodott bazárjaival, itt a bazár még valóban a helyiek bevásárlásainak helyszíne.

iran_2008.jpg

Iszfahán főtere.

Iszfahán 1143km-re található a legközelebbi, Magyarországról is elérhető reptértől, ami Bakuban van. Persze átszállásokkal akár egyből Iszfahánba is érkezhetünk, de nem feltételnül érdemes ennyire rohanni. Baku felfedezése után is le lehet utazni busszal vagy vonattal, vagy akár Budapesttől végig vonattal és busszal utazva is el lehet jutni Iszfahánba (én már utaztam így, az út Teheránig tartó részéről írtam is korábban ebben a cikkben: Utazás Budapesttől Teheránig szárazföldön )

iran_2089.jpg

Az egyik középkori híd Iszfahánban.

Rovaniemi

Finnországban a sarkkörön található ez a város, ami leginkább arról híres, hogy ott lakik a télapó, vagyis Joulupukki. Ő szinte minden évben Magyarországra látogat (már az alapértelmezett december 6 éjjelén kívül is :) ), a híradók kis színes híreiben mindig szerepel, ahogy megérkezik Ferihegyre repülővel. Az biztos, hogy nem közvetlen menetrendszerinti járattal jön, ilyen ugyanis nincs, bár Rovanieminek van repülőtere. A legközelebbi hely, ahova Budapestről közvetlen járattal le lehet jutni, az a 810km-re lévő Helsinki. Innen belföldi repülőjárattal, busszal és vonattal is el lehet jutni Rovaniemibe.

dscf1578.jpg

Finnországi táj: Finnország északi részére inkább a természet miatt éri meg ellátogatni

A városba leginkább a Santa Claus Village, vagyis a télapó faluja miatt mennek az emberek, azonban nem csak ezt tudja nyújtani a város a látogatóknak. El lehet zarándokolni az északi sarkkörhöz is (mondjuk ez nagyjából egybeesik a télapó lakhelyével), de a városban van egy nagyon jó múzeum, ami az északi vidékek ökológiáját, népeit, kultúráit mutatja be. Mivel a város épp a sarkkörön fekszik, nyári napfordulókor kiélvezhetjük a 24 órás nappalt, ősszel és tavasszal pedig a sarki fényt vadászóknak lehet érdemes Rovaniemibe látogatni. 

Mostar

Mostar az egyetlen kivétel a listán, ez ugyanis két, Budapestről kiszolgált reptérhez is közelebb van 250km-nél: Szarajevó csak 130km, de még Podgorica is "csak" 210km-re van. Azonban úgy gondoltam, hogy a kis boszniai város annyira szép, hogy kár lenne kihagyni a listáról.

mostar_hazak_a_neretva_partjan.jpg Mostari látkép.

A várost az Öreg-híd tette híressé, és ma is ez a város vitathatatlanul legszebb és legérdekesebb látnivalója. Azonban érdemes kicsit sétálni az óvárosban, elmélyedni a kicsiny bazár hangulatában. Az oszmán-kori mecseteket is érdemes meglátogatni, a városban több is található. A balkáni népek felesleges kivagyi versengését is érezhetjük, ha a horvát negyed közepén álló, indokolatlanul magas, ronda, beton templomtoronyra pillantunk, melynek egyetlen célja, hogy magasabb legyen, mint a bosnyákok mecsetjének minaretje.

mostar_kereszteny_templom.jpg

A kissé ormótlanra sikeredett templomtorony.

Moldova

Itt most nem emelnék ki egy várost, ugyanis Moldovának inkább a természeti látnivalói vonzók. Egy-két napot persze az ország fővárosában, Kisinyovban is érdemes eltölteni, de aztán irány a vidék: A kanyonok, völgyek, kisebb vízesések és dombságok tarkította országban rengeteg kellemes helyre látogathatunk el. Túrázhatunk a Raut-kanyonban, ellátogathatunk a Saharnai-vízeséshez, vagy csobbanhatunk a Dnyeszterben Vadul-lui-Voda-nál. Moldova egésze annyira természetközeli hely, hogy a több mint félmilliós főváros, Kisinyov, Európa egyik legzöldebb fővárosa. 

md1.jpg

A Raut-kanyon.

De nem csak a természetbe vágyók találhatják meg számításaikat, az épített környezetben is lehet itt-ott gyönyörködni: A benderi-és a sorocai-várak, az országban mindenfele megtalálható ortodox kolostorok és sziklatemplomok mellett Moldovában található a világ első, és második legnagyobb borospince-rendszere is (Milesti Mici és Cricova). Ebből talán sejthető, hogy Moldova igen komoly bortermelő múlttal rendelkezik, így a gasztronómiai érdekességekre kíváncsiak is örömüket lelhetik az ország felfedezésében.  A magyarság története iránt érdeklődőknek különösen érdekes lehet Moldova, ugyanis itt találhatóak a legkeletibb magyar emlékek, ezekről Lengyel László cikkében olvashattok: Magyar nyomokon Besszarábiában.

md4.JPG

Vízesés Tipova mellett: A nyári forróságban inkább csak csordogált a víz, de reggeli zuhanyzásra pont jó volt (a közelben sátorban töltöttük az éjszakát, így ez volt a legközelebbi "zuhanyzó").

Moldovába jelenleg nincs közvetlen repülőjárat, a legközelebbi város, ahova repülni lehet, az Bukarest. Innen a legközelebbi Moldáv település, a dél-nyugati csücsökben Giurgiulesti, ez 248km-re van, tehát kicsit közelebb van, mint 250km, de aligha akarja bárki is a 2900 lakosú világ végi faluban kezdeni az ország felfedezését, így életszerűbb Kisinyovval számolni, ami 457km Bukaresttől. Moldováról egy kis ízelítőt kaphattok 20 képes képriportunkból, ha még semmit sem tudsz Moldováról, én ezt javaslom: Moldáv Életképek . Aki kicsit specifikusabb információkra vágyik, az elolvashatja Moldova harmadik (!) fővárosáról írt cikkünket: Comrat, Moldova harmadik fővárosa  . Ha pedig ellátogatnátok Moldovába, akkor itt olvashattok arról, hogy hogyan lehet oda a legegyszerűbben eljutni: Utazás szárazföldön Moldovába.  

md2.JPG

A kisinyovi városháza.

Carcassonne

A hatalmas középkori váráról híres dél-nyugat franciaországi Carcassonneba is érdemes ellátogatni. A vár ámulatba ejtő, sajnos Magyarországon nem igazán maradtak meg ennyire szép, ennyire jó állapotú középkori várak. Csak ezen a részen el lehet barangolni akár egy napot is, de a város többi részén is érdemes sétálni egyet. A hangulatos, francia mediterrán házacskákkal szegélyezett szűk belvárosi utcákon jó elveszni egy kicsit. 

dsc05109.jpg

Carcassone vára.

A várost érinti az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő Canal du Midi, melyen rengeteg zsilip található, egy épp a belváros szélén, a vasútállomással szemben, így ha szerencsétek van, akár egy hajózsilipelést is megnézhettek a több mint 300 éves csatornán.

Khíva-Bukhara-Szamarkand

A WizzAir nemrég elindította első közvetlen járatát a közép-ázsiai régióba. Bár Asztana érthető választás, gazdasági okokból, turisztikailag az egyik legkevésbé érdekes hely az 5 közép-ázsiai országban. A tádzsik, a kirgiz és az üzbég főváros is érdekesebb célpont lenne, de még Kazahsztánon belül is izgalmasabb, élőbb város Alma-Ata, ahová én pár éve még végig vonattal utazva jutottam el Budapestről, erről itt olvashattok bővebben: Budapest-Alma Ata vonattal

dscf_1700.jpg

Naplemente Buharában.

Azonban a legizgalmasabb városok ebben a térségben szerintem egyértelműen a selyemút világhírű állomásai. A három leghíresebb ezek közül Khíva, Bukhara és Szamarkand, de ezeken kívül a türkmenisztáni Mary, a tádzsikisztáni hudzsand és a kirgíziai Os is ide sorolható, sok egyéb kisebb város mellett. Azonban most csak a 3 leghíresebb üzbég városról lesz szó.

dscf_1355.JPG

A kán khívai palotája.

A szinte érintetlenül megmaradt sivatagi oázisváros, Khíva volt az abszolút kedvencem a 3 város közül. Kompakt, várfallal körülvet óvárosában gyakorlatilag minden épület a kánság korából maradt fenn. Khíva sokkal kisebb, mint Buhara és Szamarkand, így az óváros közelében sem futnak soksávos utak, megölve a hangulatot. A város mecsetjei, palotái, medresszéi, minaretjei és karaván-szerájai páratlan hangulatot kölcsönöznek Khívának.

dscf_1437.jpg

Kilátás Khívára az egyik minaret tetejéről.

Szamarkand Üzbegisztán második legnagyobb városa, így itt inkább foltokban maradtak meg a régi kor emlékei. Ezek is szépek, de sokkal inkább érezzük, hogy egy turista-rezervátumban vagyunk. Az árak is magasabbak, mint Khívában, talán Taskent közelsége miatt ide többen jutnak el. Buhara pedig valahol Khíva és Szamarkand között van hangulat szempontjából. Óvárosa sokkal egységesebb, mint Szamarkandé, de itt-ott azért betüremkedik a jelen kor, nem annyira egységes az arculat, mint Khívában. Ennek ellenére Buhara is egy fantasztikus hely, ahol kicsit Vámbéry nyomdokain lépkedhetünk. Megpihenhetünk a hatalmas mecsetek árnyékában, körülnézhetünk a bazárban, vagy gyönyörködhetünk a Chor-Minor tetejéről nyíló kilátásban.

dscf_1549.JPG

Szamarkand, Bibi-Khanum mecset.

A 3 város között pedig gyönyörködhetünk a sivatagban. Leginkább Khíva felé, ha vonattal megyünk, haladunk hosszú órákat a teljesen egyhangú, mégis lenyűgöző Kyzyl-kum sivatagban. A 3 város közül talán Szamarkand található a legközelebb Asztanához, de még ide is 1870km-t kell utazni. 

Remélem ez a kis ízelítő tetszett nektek, és egy-két helyre ti is ellátogattok majd! Jó utat!

A bejegyzés trackback címe:

https://ruba.blog.hu/api/trackback/id/tr2912775784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Burgermeister 2017.08.27. 21:07:54

Iszfahán van éppen tervezve, de a többi uticél is vonzo.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2017.08.28. 08:38:15

Carcassone, Vilnius és Jereván engem is vonz, még nem jártam ezeken a helyeken.

Roan 2017.08.28. 16:13:59

Köszi, jó tippek! Iszfahán, Khíva-Buhara-Szamarkand magamtól eszembe sem jutott volna, utánanézek még jobban, most felkeltették az érdeklődésemet.

Tke 2017.08.28. 17:09:35

Érdekes helyekről, emészthetően ír a t. Poszter. Az arab térségbe nem vágyom, de például Moldova, a Duna-delta és Vilnius kifejezetten elgondolkodtat:) Köszi, köszi!

Kyria 2017.08.28. 21:34:44

A felsoroltak közül csak Mostar-t és Carcassone-t láttam. Mostar tényleg gyönyörű, egészen elképesztő a folyó színe és amikor ott jártunk, volt egy fotókiállítás a háború utáni helyzetről. Szerintem száz történelemóránál többet mondott az a pár kép, de ahogy barangoltunk, láttunk még olyan házakat, ahol az egész homlokzat le volt omolva és bent csak a romok maradtak, illetve lövésnyomokkal tarkítottakat is. De az Öreg-híd akkor már állt újra:).
Carcassone pedig nyilván a vár miatt érdekes, ami becsapós, mert tényleg hatalmasnak gondolná az ember, de valójában nem az! Én nem vagyok egy gyorsvonat, de max. 2 óra volt amit ott töltöttünk és teljességgel bejártuk. Persze el lehet tölteni még sok órát a különböző ajándéküzletekben, kávézókban, stb., de a várra egyáltalán nem szükséges egy egész napot szánni.

Magányos Farkas_ 2017.08.29. 13:32:08

Odessza különleges és nagyon szép város, óriási a kikötője, szépek a strandjai. Jereván pedig a hegyei miatt hihetetlen látványvilágú.

Gáor 2019.05.31. 12:34:58

Mostar-ban voltam,Jereván tervben van
süti beállítások módosítása