A tiraszpol-benderi agglomerációs trolibusz

2018. április 01. - ruba

Moldova keleti felén található a szakadár, senki által el nem ismert Dnyesztermenti Moldáv Köztársaság (röviden: PMR). A kicsiny ország két legnagyobb városa Tiraszpol és Bender, melyek egymástól alig 8km-re találhatók. Tiraszpol kb. Szeged méretű város, 159 ezer lakossal , míg Bender kb. Székesfehérvár méretű város nagyjából 100 ezer lakóval. A két nagyváros, valamint a kettő között elterülő kb. 10 ezer lakosú Parcani együtt az egész PMR lakosságának kb. 40%-át adja. Ebben az agglomerációban működik az egykori Szovjetunió egyik nagy agglomerációs trolibuszüzeme, melyről röviden korábban már írtam itt. E miatt a PMR talán a világ egyetlen országa, ahol a trolibusz országos jelentőségű közlekedési eszköz, kb. az országon belüli tömegközlekedési teljesítmény egyharmadát a troliüzem adja. 

20170607_130731.jpg

Trolibuszok a benderi végállomáson.

Tiraszpol

 

A régebbi troliüzemmel természetesen a nagyobb Tiraszpol rendelkezik. Az első vonalat 1967-ben, az Októberi Szocialista forradalom 50-ik évfordulóján adták át. A kettes vonal 1968-ban készült el, és innentől folyamatos volt a hálózat bővítése 1987-ig, amikor is megnyílt az utolsó városi vonal, a 9-es. A városközi vonalat Benderbe 1993-ban adták át, de erről majd lentebb írok részletesen. 

s6301085_1.JPG

A tiraszpoli 1-es vonal trolija érkezik a vasútállomás felől.

A Szovjetunió máshol sem egyszerű végnapjait itt egy kis háborúval is megfűszerezték, mely 1991-92 között zajlott, Moldovával, nem csoda hát, ha a trolibusz-üzem komolyabb fejlesztésére nem volt forrás. A 90-es években még kisebb vonalhosszabbítások voltak, azonban új kocsik beszerzésére nem igazán volt pénz, így a trolibuszok egyre ritkábban közlekedtek, és egyre lassabbak voltak. E miatt a tömegközlekedésben egyre nagyobb szerepe lett a marsrutkáknak. 

p1080746.JPG

Néha persze a buszok is elég régiek (Némethy András képe).

A 2000-es években a javuló gazdasági helyzet lehetővé tette új trolibuszok beszerzését, így a trolibusz újra visszanyert népszerűségét, és ma ismét fontos része a tiraszpoli tömegközlekedésnek. Az évek folyamán a különböző átszervezések miatt két vonalat bezártak (5-ös és 8-as), így ma 7 vonalas a tiraszpoli hálózat. 

s6301081.JPG

Tiraszpoli troli a város címerével.

A város nyugati szélén a Sheriff sport-komplexum és egy lakótelep közötti úton van a troliüzem legnyugatibb végállomása, ennek közelében található a troligarázs is, így a 7 vonalból 4-nek itt van az egyik végállomása. A lakótelepről a trolivonal a Karl Libknecht útig megy, ez a város fő kelet-nyugati irányú útja. A városi vonalak itt találkoznak a keletről, Benderből érkező városközi trolivonallal. Innen a város fő tengelyén haladnak kelet felé, a belváros széléig. A belváros szélén a Libknecht utcából kiágazó Október 25.-e utcán folytatja útját a legtöbb troli. A belvárost így két párhuzamos, kelet-nyugati irányú vonal látja el, ezekből két helyen ágazik ki észak felé vonal, az egyik egy rövid szárnyvonal a pályaudvarhoz, egy helyen pedig a város északi részén lévő gyárakhoz vezető járatok fordulnak le. 

753743_1.jpg

A tiraszpoli hálózat, a Benderbe vezető városközi vonallal (forrás: www.transphoto.ru)

A belváros keleti részén, a Köztársasági Kórháznál találkoznak ismét a vonalak, innen együtt haladnak a város keleti részén található hatalmas lakótelepre (Oktyabrijszkij-lakótelep), itt a vonalak egy része visszafordul, azonban 3 vonal egész a város észak-keleti szélén található Tirotex-gyárig megy. A Tirotex egész Európa egyik legnagyobb textilgyára, a hatalmas gyárüzem a szovjet időkben 15 ezer embernek adott munkát, de még ma is 3500 ember dolgozik itt. 

p1080767.JPG

A PMR-ben még a troli is propaganda-eszköz: Az ország zászlójának színeiben pompázó trolin olvasható felirat jelentése: "Pridnyesztrovje 20 éves". (Némethy András képe)

Tiraszpol troliüzemének 56 aktív trolibusza van, ám ebből a napi forgalomba csak 35-40 kocsit adnak ki. A trolibuszok kb. felét a nálunk is ismert Ziu-9 különböző  alváltozatai adják. A legtöbb Ziu a 90-es évek elején került legyártásra, de egy-két relatív fiatal, 2004-2006 között gyártott Ziu is van állományban. A fiatalabb trolik a 2010-es évekből főleg Belaruszból Belkommunmash illetve kisebb számban MAZ trolik.

20170607_150223.jpg

Új Belkommunmash troli halad a főtéren.

Az üzemidő nem túl bő, az első trolibuszok reggel 6 körül indulnak, és este 8-9 között mennek el az utolsó trolik. A járatsűrűség erősen változó, munkanapokon, csúcsidőben a legsűrűbb járatok 6-7 percenként is követhetik egymást, de olyan vonal is van, amin csak 58 percenként megy el egy troli. Igaz szinte nincs olyan megálló a hálózaton, amelyet csak egy vonal szolgálna ki így mindenhol elég sűrűn jönnek a trolik. 

s6301097_1.JPG

A propaganda troli a város keleti részén lévő "Ternopol" bevásárlóközpont előtti végállomáson.

Egy utazás a városi vonalakon 2 rubelbe (PMR rubel, nem orosz!) kerül, ez kb. 32 Ft-nak felel meg. A vonaljegy mellett csak havibérlet kapható 88 rubelért, azaz kb. 1400Ft-ért. Tekintve, hogy szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni egy trolibusszal (vannak persze olyan helyek, amelyek között egy átszállással lehet csak utazni, de már ez is ritka), így a havibérlet csak akkor éri meg, ha valaki nagyon sokat, és biztosan mindig trolival utazik, hiszen ez a bérlet a buszokra, marsrutkákra nem jó. 

20170607_152315.jpg

Troli érkezik Tiraszpol főterére.

 

A Tiraszpol-Bender vonal

 

Még ki sem hűltek a tankok, ágyúk, amikor megkezdték a Tiraszpolból Benderbe vezető trolivonal építését. Az új vonalon 1993 június 19.-én ment végig az első troli, a vonal ennek emlékére a 19-es számot kapta. A PMR firss függetlenségének, és a háború utáni újjáépítésnek fontos szimbóluma volt az új városközi troli, így nagy tisztelet övezte ezt akkor, és azóta is fontos közlekedési eszköz az országban ez a trolivonal.  

s6301858_1.JPG

Benderbe tartó 19-es troli várja indulását Tiraszpolban.

Tiraszpol nyugati végén az R26-os főúton folytatja útját, rövid ideig szántóföldek között halad a troli, ám hamar átér Parcani városába, ahol kb. tízezren laknak (érdekesség, hogy a város lakosságának 95%-a ma is bolgár, ezzel ez a legnagyobb bolgár település Bulgárián kívül. Parcani-ban két megállója van a trolibusznak. Parcani szélén már látszik a Benderi-híd, ami a Dnyeszter-folyó felett ível át. A közúti híd mellett egy vasúti híd is vezet át itt a Dnyeszteren, így nem csoda, hogy a startégiai jelentőségű helyen orosz békefenntartók állomásoznak.

s6301030.JPG

A városközi vonal Parcani határában.

Bender központja igen közel van a Dnyeszter hídjához, így a troli is rövid úton, eléri a belvárosi Szergej Lazo tucai troli-végállomást (a hídtól ez kb. 1 km). Az 1993-as átadáskor Benderben ennyi troli volt összesen, később ehhez a városközi vonalhoz épült hozzá a benderi helyi hálózat (erről részletesen lentebb).

s6301871.JPG

A városközi vonal Tiraszpol határában (igen, sajnos a troli ablaka kicsit koszos volt).

Egy utazás Bender és Tiraszpol között 2,5 rubelbe, azaz kb. 40 Ft-ba kerül. A városközi vonalon reggel 6 és este 8 között közlekednek trolibuszok hétköznap 15-20 percenként, hétvégén 22 percenként. Ma már a Benderi hálózat megépültével a városközi vonal kocsijait főleg a benderi troligarázs adja ki, így a városközi vonal üzemeltetési szempontból a benderi hálózat részének tekinthető.

p1080647.JPG

Egy helyi férfi nézi a benderi vasúti hidat, melyen a PMR zászlaja lobog (Némethy András képe).

A két végállomás közötti teljes távot kb. 40-45 perc alatt teszik meg a trolibuszok. A teljes városközi vonal hossza kb. 17km, ebből azonban jó 6-7 km-t Tiraszpol belterületén, 1km-t pedig Bender területén halad a vonal. A lassú haladás oka leginkább az, hogy szinte végig településen belül halad a vonal (hol Benderben, hol Parcani-ban, hol Tiraszpolban), így eléggé városi jellege van a vonalnak (sűrű megállók, gyakori lámpás kereszteződések, gyalogátkelők stb.), annak ellenére, hogy igazából egy városközi vonalról van szó.

20170607_132842.jpg

Benderből Tiraszpolba tartó troli utastere.

A Tirnovkai szárnyvonal

 

Moldovában nagy hagyománya van annak, hogy kis falvakba építsenek trolibusz-vonalakat ( lásd Solonceni történetét ). A frissen függetlenedett PMR sem akarhatott lemaradni Moldovától, így a Tiraszpol-Bender vonal átadásával párhuzamosan elkezdték egy szárnyvonal kiépítését az 5000 lakosú Ternovkába (moldávosan Tirnauca). 

tiraspol_map_region.jpg

A teljes Bender-Tiraszpol trolihálózat, a meg nem épült ternovkai szárnyvonallal (világoszölddel). (A kép forrása: http://ymtram.mashke.org/moldova/tiraspol/)

A vonal 3 km hosszú lett volna, a Bender-Tiraszpol vonalból Parcani és Tiraszpol között ágazott volna ki, majd a falu központjában fordult volna vissza. Az oszlopokat felállították, és vezeték is került rájuk, de végül a troliforgalom soha nem indult el. Ennek oka leginkább a kocsihiány lehetett, mint fentebb írtam a 90-es években a tiraszpoli hálózaton is folyamatosan ritkítani kellett a közlekedést az üzemképes trolik számának folyamatos csökkenése miatt. 

74838.jpg

A Ternovkába vezető, soha meg nem nyílt vonal maradványai (kép forrása: www.transphoto.ru)

Feltehetően az akkor még majd 200-ezres Tiraszpol közlekedése prioritást élvezett az 5000-es Ternovkával szemben, ezért nem indult be a troliközlekedés, az évek múltával pedig törölték a projektet, a felsővezetéket leszerelték, mára csak az oszlopok maradtak meg a tervezett vonal mentén. Bár a döntés érthető, azért kicsit kár, mert ezzel a vonallal együtt már egy igazi agglomerációs troliüzemmé nőtte volna ki magát a tiraszpoli troli. 

tirasp26140.jpg

A tervezett troli végállomás Ternovka központjában (kép forrása: http://ymtram.mashke.org/moldova/tiraspol/)

A Benderi troliüzem

 

Bendert tehát 1993 nyarán érte el a troli, és ez után egyből nekiláttak a helyi hálózat kiépítésének. 1995-ben nyílt meg a benderi troligarázs, és az 1-es vonal, mely szintén a Szergej Lazo utcából indul (ahogy egyébként az összes, azóta megépült benderi trolivonalnak is itt van az egyik végállomása), és a város legnagyobb lakótelepére a Szolnecsnyij-lakótelepre megy ki, mely Bender északi részén található. 

20170607_130354.jpg

A Szergej Lazo utca, az összes benderi vonal végállomása.

Ezután 1998-ban bővült ismét a hálózat, ezúttal dél felé, rögtön két vonallal. A 2-es vonal a város ipari negyedéhez biztosít eljutást, míg a 3-as egy másik nagy lakótelepet, a Leninszkijt kapcsolta be a Bender vérkeringésébe. Ez után 2000 és 2008 között 3 lépésben bővítették tovább a hálózatot, részben a 2-es vonal hosszabbodott dél felé, valamint kiépült az új 4-es és 5-ös vonal, melyek körjáratként a város nyugati részét szolgálják ki.

s6301903.JPG

Busz és trolibusz Benderben.

20170607_130357.jpg

Tartalék-kocsi a Szergej Lazo utcai végállomáson.

Érdekesség, hogy a vasútállomásra nem vezet trolibusz-vonal, ez az egykori Szovjetunióban elképzelhetetlen lett volna, ám a benderi üzem már a PMR függetlenségének idején épült ugye ki. Ekkorra a Moldovával kialakult feszült viszony miatt megszűnt a vonatközlekedés a PMR-en keresztül, így a benderi vasútállomás is használaton kívül került. Személyforgalom Benderben a nagy állomáson ma sincs (egy kis félreeső megállót a város szélén használ napi egy kisinyovi személyvonat), Tiraszpolban is csak minimális van.

s6301888.JPG

A benderi vasútállomás kihalt épülete.

A benderi troliüzemnek 40 darabos az aktív trolibuszállománya, ám ebből 30 körülire tehető a ténylegesen üzemelő trolibuszok száma, amiből munkanapokon csúcsidőben úgy 20-25 darab járja  a vonalakat. Bender az egyik utolsó igazi Ziu-paradicsom a poszt-szovjet térségben, 2 új trolibusz kivételével mindegyik troli a Ziu-9 valamelyik változata. 

s6301906_1.JPG

Különböző Ziu-generációk.

Az üzem fiatalságát mutatja, hogy még a mai napig aktív forgalomban van az 1-es pályaszámot viselő, első Ziu-9-es troli (ezt 1991-ben gyártották). A legtöbb troli a 91-92-es évjárat, de van néhány Ziu a 2000-es évek közepéről is. A két legújabb trolibusz 2014-ben került beszerzésre.

20170607_130309.jpg

Az egyik első kocsi a 6-os számú, mely 1991-ben készült.

20170607_130457.jpg

És a legújabb, 2014-es troli.

A trolibuszok menetrendje kicsit barátibb, mint Tiraszpolban, már reggel fél 6 körül elindulnak az első járatok, és este 10 - fél-11-ig üzemel a hálózat. A járatsűrűség 10-15 perc között alakul a legtöbb vonalon, kivéve a városközi trolin, ami ugye kicsit ritkábban inkább 15-20 percenként jár. Egy utazás 2 rubelbe kerül a régi trolibuszokon, és 2,5 rubelbe a két új trolin (igen a tarifarendszerben meg van különböztetve a régi és az új troli) Mivel a hálózat relatív fiatal, így a felsővezetékek, és a trolik is aránylag jó állapotban vannak, így a troli igen népszerű közlekedési eszköz Benderben. 

20170607_130853.jpg

Nagy a nyüzsgés a Szergej Lazo utcában: Mind a 6 vonal trolijai megérkeztek, és rövidesen indulnak vissza.

Így néz hát ki a PMR fővárosi agglomerációs trolibuszüzeme, melyet összesen 40 év alatt építettek ki. A troliüzem fejlesztése, bővítése jelenleg nincs napirenden. Ennek oka részben az is lehet, hogy igazából mind a benderi, mind a tiraszpoli hálózat nagyjából mindkét város összes nagyobb lakótelepét és ipari üzemét eléri már, így nincs is igazán hova új vonalakat építeni. Azonban új kocsik beszerzése, ha csak lassan is, de folyamatosan zajlik. Ez alapján várhatóan még sokáig meghatározzák majd a PMR két legnagyobb városának képét a trolibuszok. 

20170607_100335.jpgEgy benderi troli utastere. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ruba.blog.hu/api/trackback/id/tr7813796222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

buszrajongó 2018.04.01. 17:25:53

Annyi pontosítást tennék, hogy a MAZ nem orosz, hanem belorusz jármű. Egyébként a cikk nagyon jó.

djdanif 2018.04.06. 10:03:42

Másfél hete már a tiraszpoli jegy is 2,5 rubelbe került.

Albu 2018.05.10. 16:19:41

Sheriff sport-komplexum ebben a csúcsra járatott SZU-ban? Amúgy a textilüzem termékeiből vennék (pláne, hogy én elvből nem veszek kínai fehérneműt:)