A marsrutkáktól a plackartig

A szocreál főváros, Biskek

2015. május 01. - ruba

   Folytassuk közép-Ázsiai barangolásunkat, ezúttal Kirgizisztán fővárosába, Biskekbe látogatunk el. Biskek a kevésbé érdekes közép-ázsiai városok közé tartozik. Mindössze 1868-ban alapították, így nem rendelkezik igazán gazdag történelemmel. Ennek ellenére 1-2 napot el lehet itt tölteni. A város fiatalsága miatt meghatározó a szovjet építészet a városban, a szovjet korszaknál régebbi épületek csak elvétve akadnak.

20-dscf_4125.JPG

Jurta Biskekben

Szintén a város fiatalságával magyarázható, hogy a lakosság viszonylag nagy része orosz. 1926-ban még a lakosság 70%-a orosz volt, és mindössze 4%-ot tett ki a kirgizek aránya. Azóta a kirgizek aránya folyamatosan emelkedik, míg az oroszoké csökken, ám még ma is város lakóinak 24%-a orosz, és kb. 60%-a kirgiz. A város egyébként dél felé haladva, távolodva a transz-szibériai vasúttól az utolsó jelentősebb orosz lakossággal rendelkező település, Osban már tipikus közép-ázsiai arcokat láthatunk az utcán. Biskek emellett a Szovjetunió többi nagyvárosához hasonlóan a népek igazi olvasztótégelye, még a 2009-es népszámlálás is 40 olyan népcsoportot talált, melynek több mint 100 tagja volt. Biskek akárcsak Alma-Ata a Tien-Shan hegység lábánál terül el, a hegységtől északra. A kazah-kirgiz határ alig 10km-re található a város központjától.

 

Látnivalók

Biskek nem kényezteti a turistákat évezredes romokkal, vagy épp több évszázados mecsetekkel, de ez ne szegje kedvünket. A szovjet építészet sem esett túlzásba itt, inkább átlagos, mint kiemelkedő épületek állnak a városban. A város fő tengelye a Csui-sugárút, a legtöbb látnivaló ezen a tengelyen található. Ezen a sugárúton található a város főtere az Ala-Too tér.  A téren található Manasz lovas-szobra, ő a kirgizek nagy nemzeti hőse, az azonos című eposz főszereplője. A történészek nem tudják bizonyítani, hogy valóban élt, de a kirgizeknek meggyőződése, hogy valós személyről van szó. Manasz szobra mögött áll a Kirgiz Nemzeti Múzeum épülete. A maga idején igen modern épület lehetett, ám ma már inkább csak egy nagy kőkockára emlékeztet.

16-dscf_4105.JPG

Manasz szobra és a kirgiz zászló az Ala-Too téren.

04-dscf_4040.JPG

Manasz szobra és a Kirgiz Nemzeti Múzeum.

A tér másik oldalát két oldalról árkádos épületsor szegélyezi. A két épület jelenleg különböző cégek székhelyeként, illetve üzletsorként funkcionál. A Csui-sugárúton az Ala-Too tértől nyugat felé elindulva több látnivalót is útba ejthetünk. Rögtön a tér után nyugat felé haladva jobb kéz felé található a Kirgiz Parlament fehér épülete. A Parlamentet kerítés veszi körül, így igazán közel nem mehetünk hozzá. Az épület a szovjet építészet egyik szebb alkotása, de azért ne várjunk a budapesti Országházhoz hasonló vizuális élményt.

05-dscf_4046.JPG

A kirgiz parlament épülete.

A Parlament melletti épület a „Szövetségek Háza” (Ez a Szakszervezetek Szövetségének székháza). Az épület tipikus 50-es-60-as évekbeli szovjet középület. A sugárúton néhány saroknyit tovább kell haladni, míg jobbra fel nem tűnik a Filharmónia épülete. Vele majdnem szemben, az út túloldalán áll a Városháza.

09-dscf_4062.JPGA Biskeki városháza

A Városháza épületével szemben, a Filharmónia mellett indul egy kis sétálóutca, mely a Kirgiz Állami Egyetem épületében végződik. Ha nem térünk le a Csui-sugárútról, hanem tovább haladunk, akkor jobb kéz felé a Kirgiz Tudományos Akadémia épülete mellett haladhatunk el. Az akadémia után egy széles keresztút, a Molodaja Gvardija sugárút következik. Nagyjából eddig tart a sugárút látványosabb része, de itt nem érdemes visszafordulni, hiszen tovább haladva alig 200m az Osi Bazár, a város legnagyobb piaca. A hatalmas, több háztömbnyi területen elterülő piac a közel-keleti bazárok hatalmasságát és nyüzsgését ötvözi az egykori Szovjetunió területének kopottasságával. A piacon kb. minden kapható, amit legálisan lehet forgalmazni Kirgizisztánban.

10-dscf_4067.JPGA Biskeki Állami Egyetem főépülete.

Az Osi Bazártól kifelé már nem érdemes tovább menni, mi se tegyük, inkább képzeletben repüljünk vissza az Ala-Too térre, és induljunk el a Csui-sugárúton a másik irányba, keletre. A tértől nem messze indul jobbra egy parkos sáv, ami nagyjából egy kilométer hosszan húzódik, egészen a vasútállomásig. A park igen kellemes, pihenésre, vagy egy kellemes sétára vágyóknak kiváló célpont.

12-dscf_4087.JPGPark Biskek központjában a Csui-sugárút és az állomás között.

A vasútállomás épületét is érdemes meglátogatni, nem a világ legszebb állomás épülete, de biskeki viszonyok között egész érdekes. A Csui-sugárúton tovább haladva bal kéz felé az Októberi Forradalom emlékműve következik, majd jobb kéz felé a Főposta. Ez utóbbi épület jellegében erősen emlékeztet a rigai főpályaudvarra. Lehet, hogy ugyanaz az építész tervezte őket? Ne feledjük, nem is olyan régen Biskek és Riga egy országban voltak.

14-dscf_4095.JPGA biskeki főposta épülete egyben a "Kirgiztelekom" telefonos cég székháza is. Hatalmas óratornya ismerős lehet a rigai főpályaudvaron megfordult utazóknak.

A következő érdeklődésre számot tartó épület a CUM, a központi áruház (a moszkvai GUM egykori helyi kirendeltsége). Ez után nem sokkal, a Szultan Ibrahimov utca zárja a belvárost, csakúgy, mint nyugat felé a Molodaja Gvardija. Innen nem nagyon érdemes tovább sétálni. A város legtöbb látnivalója tehát ezen a tengelyen található, de azért nem csak itt érdemes sétálni. Az Ala-Too tér felől érkezve a CUM áruház után balra fordulva juthatunk el a Második Világháborús emlékműhöz.

18-dscf_4111.JPGMásodik világháborús emlék-park.

A város vasútállomása is megér egy megtekintést, mint ahogy arra már korábban felhívtam a figyelmet. Vallási jellegű épületekből sincs túl sok. A társadalom ateizmusát jól szimbolizálja, hogy az alapvetően elméletileg muszlim kirgizek fővárosának legjelentősebb vallási épülete egy orosz ortodox templom. Ez a Zsibek Zsolu (a név jelentése: Selyemút) úton áll a város északi részén, nem messze a belvárostól.

11-dscf_4075.JPG

Orosz ortodox templom Biskekben.

  Ezeken kívül a város nem kínál túl sok mindent, de összességében egy kellemes, bár kissé unalmas nagyvárost talál, aki ide látogat. A város kellemes légkörét a széles utak, a mindenfele megtalálható árnyas fasorok, és a parkok adják.

15-dscf_4096.JPG

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékműve, mögötte a városra jellemző parkok egyike.

Gyakorlati tudnivalók

Kirgizisztánba magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak (ezzel egyébként az ország egyedülálló közép-Ázsiában), így a belépéshez csak egy legalább még fél évig érvényes útlevél kell. A legtöbb turista repülővel érkezik az országba. Budapestről közvetlen járat nincs, legértelmesebben moszkvai, vagy isztambuli átszállással juthatunk el a biskeki Manasz Nemzetközi Repülőtérre. Aki kicsit kalandvágyóbb, az szárazföldön is nekivághat az útnak. Autó igénybevétele a macerás bürokrácia miatt nem javasolt, bár megpróbálható. A távolsági buszközlekedésről nincsenek pontos információim, de több részre bontva biztos megtehető az út busszal, bár valószínűleg ez elég kényelmetlen lenne.  Moszkvából Biskekbe van közvetlen buszjárat, de több napot buszon tölteni nem lehet túl kényelmes, én nem javaslom. A legkényelmesebben szárazföldön, vonattal juthatunk el Biskekbe. Közvetlen vonatok Biskekbe több orosz nagyvárosból indulnak, így Moszkva mellett Jekatyerinburgból és Novoszibirszkből is útra kelhetünk. A vonatút igen hosszú, Moszkvából 3 teljes napot vesz igénybe az eljutás, de kényelmesebb, mint a busz.

21-dscf_4145.JPG

Háborús emlékmű Biskekben

Én Alma Atáig vonattal utazva jutottam el (lásd erről szóló korábbi posztomat:http://ruba.blog.hu/2014/12/24/budapest_alma_ata_vonattal), majd onnan busszal utaztam tovább. Alma Ata és Biskek között kb. félóránként indulnak buszok, a menetidő kb 4-5 óra, így ez egy egész jó opció. Biskeken belül marsrutkával, vagy trolibusszal utazhatunk, de a legtöbb látnivaló egymástól gyalog-távolságra van, így a tömegközlekedést csak akkor kell igénybe vennünk, ha valamiért a külvárosba kell mennünk. 

És hogy miért is éri meg ellátogatni Biskekbe? Önmagában szerintem Biskekért nem éri meg útra kelni, annyira ugyanis nem izgalmas hely. Viszont Kirgizisztán rengeteg érdekes látnivalót kínál az utazónak, és egy kirgizisztáni körút kiindulópontjaként tökéletesen tud funkcionálni Biskek, és ha már arra járunk, megéri körülnézni is. 

A bejegyzés trackback címe:

https://ruba.blog.hu/api/trackback/id/tr587341160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása