A vonatos utazás (főleg külföldre) egyre jobban kezd kikopni a divatból. Pedig a vonatos utazásnak rengeteg előnye van, amik miatt érdemes lehet vonatra szállni. Ezen előnyök bemutatása lesz következő bejegyzésem célja. Az, hogy itt most nem írok a hátrányokról, nem jelenti azt, hogy szerintem nincsenek hátrányai a vonatnak a többi közlekedési módozathoz képest! De egyrészt nem hinném, hogy le kell írnom, hogy egy vonat lassabb, mint egy repülő (bár mint majd lentebb kifejtem, ez nem mindig igaz), másrészt mint azt fentebb kifejtettem, ez az írás az előnyökről szól, nem a hátrányokról. Továbbá azt sem árt tudni, hogy a világon rengeteg vasút-társaság van, rengeteg ország, rengeteg különféle vasúti közlekedéssel rendelkezik. Ami nagy általánosságban igaz a legtöbbre, nem biztos, hogy igaz mindegyikre. A lenti írást tehát inkább gondolatébresztőnek szánom, célom, hogy az emberek legalább elgondolkodjanak azon, hogy esetleg vonattal menjenek valahova. A lent leírtak az eddigi utazási tapasztalataimon alapulnak melynek során 33 országban több mint 67 ezer kilométert vonatoztam, valamint 20 országban kb 36 ezer kilométert utaztam busszal (ezek Magyarországon kívüli adatok, belföldi utazások nem szerepelnek benne). Ezek mellett persze utaztam repülővel, hajóval, taxival, gyalog, stoppal sőt még trolibusszal is, így talán van némi rálátásom arra, hogy milyen utazási mód mit tud nyújtani. Lássunk neki!

Modern orosz vonatszerelvény Moszkvában.

1. A vonat a legkényelmesebb utazási mód.

A vonaton van a legtöbb hely egy ember számára, fel lehet állni, sétálni egyet, jobb vonatokon pedig étkező- vagy büfékocsi is van, ahol akár egy komplett ebéd is elfogyasztható, kényelmesen egy szép nagy aszalnál ülve. A fapados légitársaságok és az olcsó busztársaságok járműveinek sűrű székezése, melytől leginkább egy heringkonzervben érezhetjük magunkat, a vasúton még szinte ismeretlen jelenségnek számítanak. A vonaton, nagyobb távolság esetén ráadásul sokszor lehetőségünk van fekvőhelyes- , vagy hálókocsival utazni, ami még az ülve utazásnál is kényelmesebb. Bár ez persze drágább, mint a sima ülőkocsis jegy, de még mindig megfizethető. Ezzel szemben az ilyen szintű kényelem mondjuk egy repülőn csak az átlagembernek megfizethetetlen első osztályon érhető el. Persze a nagy óceánjáró hajók a legkényelmesebbek, de érdemi, helyváltoztatási célú utasforgalom ma már nagyon kevés útvonalon zajlik hajóval, és a magyarok jellemző úti céljai Budapestről csak a legritkább esetben közelíthetők meg hajóval.

MÁV hálókocsi belülről: olvasólámpa, újságtartó, és persze maga az ágy. Ezek repülőn, buszon vagy autón elképzelhetetlenek lennének.

2. A vonat biztonságos közlekedési eszköz

Az konkrét statisztika függő, hogy a repülő, vagy a vonat jön ki a legbiztonságosabbnak, de akárhogy is, a vonat mindenképpen biztonságos közlekedési eszköz. A vasúti statisztikáknál ráadásul figyelembe kell venni, hogy a legtöbb halálos balesetben nem az utasok hallnak meg: vagy gyalogosokat, vagy autósokat üt el a vonat. Tehát a vonaton ülve még kisebb az esélye annak, hogy balesetben haljunk meg. A legrosszabb statisztikája ilyen szempontból a motorkerékpároknak van: Közel 500-szor nagyobb az esélye, hogy halálos balesetet szenvedünk motorral, mint vonattal. A pontos baleseti statisztikákról egy összefoglaló írás olvasható az IHO-n, ide kattintva, dióhéjban a lényeg: Magyarországon a vasút 170 éves történelme alatt kevesebb utas halt meg vonatbalesetben, mint mostanában egyetlen év alatt autóbalesetben... Bár az utazás tervezésekor azért nem arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy hol milyen eséllyel halhatunk meg (így nem is lehetne élni), azért ez is egy szempont. 

3. A legtöbb városban a vonat visz legközelebb a belvároshoz.

Ennek egyszerű oka van. A ma ismert formájában a közúti-légi-vasúti 3-asból a vasúti a legrégibb közlekedési mód. Így a legtöbb városban jóval hamarabb épült vasútállomás, mint buszállomás vagy reptér. Ezeket a létesítményeket a legtöbbször a városok szélén szeretik elhelyezni, ezért nem mindegy, hogy mikor épült ki az adott üzem, hiszen a legtöbb város széle nem ugyanott volt 1860-ban, mint 1960-ban. Ez a tendencia nagyon szépen megfigyelhető Budapesten is. Nézzük előszőr a 3 nagy pályaudvart: A Nyugati a Nagykörúton található, és gyakorlatilag ennek budai oldali megfelelőjénél, az Alkotás utcánál található a Déli. A Keleti egyel kijjebb található, ami mondjuk a 3-as metrón a Nagyvárad-térnek, vagy a Lehel-térnek felel meg, tehát a Nagykörút vonalánál kijjebb, de a Hungária-körút vonalánál beljebb. A nagyobb buszállomások ezzel szemben mind a Hungária-körút vonalában találhatóak: Népliget, Stadionok, Árpád-híd, Kelenföld. A repülőtér pedig egészen a város határán van, és ezzel még európai viszonylatban közel van a városhoz. Összességében, a repülőterek szinte mindig elég messze vannak a városközponttól. A buszállomásoknál már nem ennyire egyértelmű a helyzet, előfordul, hogy az beljebb van, mint a vasútállomás (például régen Budapesten is a Deák téren volt egy buszállomás), de ez a ritkább. A lényeg tehát, hogy minél inkább a belvárosba akarunk megérkezni, annál inkább a vonat a legjobb választás.

Kölnben a főpályaudvar a Dóm előtti tér egyik oldalán található. Ez olyan, mintha Budapesten a Deák téren lenne egy pályaudvar. Ennél beljebb aligha lehetett volna tenni egy vasútállomást. Ha nem is mindig ennyire, de a legtöbbször tényleg a belvároshoz közel vannak a vasútállomások.

4. A vonat legtöbbször érintetlenebb tájakon halad keresztül.

Ez alatt azt kell érteni, hogy a vasút mellé a települések közötti részen általában kevesebb mesterséges építmény van, mint a közút mellett. Az autósok kiszolgálására kiépített benzinkutak, autójavító-műhelyek, parkolók, éttermek, motelek mind-mind elvesznek a környezet szépségéből. A vasút mellett ilyen létesítmények nincsenek, legfeljebb 1-1 őrház zavarhatja a kilátást. A repülőről pedig a tájat alig figyelhetjük meg, bár tény, hogy ha derült az idő, akkor fentről is csodás kilátásban lehet részünk, feltéve, hogy sikerült ablakhoz ülni.

A Belgrád-Isztambul vonat halad dél-Szerbiában.

5. A vonat sokkal egyenletesebben mozog, mint egy busz vagy egy autó.

Nagy tömege miatt a vonat sokkal kevésbé tud hirtelen gyorsításokat és fékezéseket csinálni, mint mondjuk egy autó, vagy egy busz, a repülőgép pedig légörvénybe kerülve dobálhatja a kedves utasokat, bár az is igaz, hogy ha ilyen körülmény nincs, akkor talán a repülő halad a legsimábban. Az eltérő technológia miatt a vasútvonalakon nem lehetnek éles kanyarok, meredek emelkedők. Ez főleg hegyvidéki területen nagy előny, ahol egy kanyargós hegyi úton haladó buszban idővel elég fárasztóvá válhat az, hogy percenként változik, hogy épp melyik oldalra akar kirepülni a buszból az utas. Ugyanilyen fárasztó lehet, olyan hosszabb utakon, melyek nagyobb szintkülönbségeket küzdenek le, a rendszeres fel-le-fel-le haladás miatt állandóan ingadozó légnyomás. A vonatok nem tudnak meredek emelkedőket és éles kanyarokat bevenni, így egy vasútvonal szépen, lassan halad felfelé, majd lefelé, miközben lágy íveken kanyarog a hegyoldalban.

Viadukt és finoman ívelt kanyar a Kárpátokban. Az Odessza-Ungvár vonat ablakából gyönyörű kilátás nyílik a hegyekre, érdemes erre vonatozni (lásd 4-es pont)!

 6. Vonaton vihetjük magunkkal a legtöbb poggyászt.

A légitársaságok (főleg az olcsóbb fapadosok) lassan sportot űznek abból, hogy minél bonyolultabbá, átláthatatlanabbá tegyék poggyász-szabályzatukat (lásd.: Wizz Air kis- és nagy kézipoggyász...). Ha aztán nem sikerült jól kiigazodni ezen, akkor lehet fizetni a reptéren súlyos eurókat egy-két centiméter eltérés miatt. Buszon kevésbé szigorúak a szabályok, de azért itt sem vihetünk magunkkal akármennyi cuccot. Persze korlátozások vonaton is vannak, de ezek olyan tágak, hogy normál esetben, amennyiben egy ember nem kereskedelmi mennyiségben akar magával bármit is vinni, akkor bele lehet férni.

Sok a csomag? Nem gond a szimferopoli pályaudvaron várakozóknak.

7. A vonatra a legegyszerűbb feljutni.

A repülőre való feljutás valódi tortúra. Sorban állás, poggyászfeladás, sorban állás, biztonsági ellenőrzés, várakozás, sorban állás, beszálló-kártya-ellenőrzés, buszra szállás, sorban állás, beszállás. Szerintem nincs ember, aki ezt élvezné. A busz elvileg nem lenne macerásabb a vonatnál, de Magyarországon pár éve a Volánbusznak az a csodálatos ötlete támadt, hogy a nemzetközi buszjáratokon (néhány kivétellel) bevezeti a check-in-t. Ami azért nagyon jó, mert semmi értelme nincs, azon kívül, hogy a busz utasai egy órával indulás előtt meg kell, hogy jelenjenek a buszállomáson, és sorba kell állniuk egy ablak előtt, ahol aztán kapnak egy laminált beszállókártyát. Persze a sofőr is ellenőrzi a jegyeket is, tehát még az sincs, hogy a jegyeket kiváltja ez a megoldás. Vonat esetén azonban elég akár néhány perccel indulás előtt kiérni a pályaudvarra, és szépen felszállni a szerelvényre. Legfeljebb a hálókocsis vonatoknál van annyi, hogy a kocsikísérő ellenőrzi a jegyeket felszállás előtt, de ez egy perc, és érthető, az alvó utasok biztonsága miatt szükség van erre.

Vonat a szófiai pályaudvaron: Csak oda kell menni, és felülni rá.

8. A vonatos utazás során kell a legkevesebb kellemetlen meglepetésre számítanunk.

Ez a kissé homályos megfogalmazás több dolgot is takar, amiket ennél jobban sajnos nem tudtam megfogalmazni, így a következőkben kifejtem, miről is van szó. Utazásaim során sok kellemetlenség ért buszos utazás esetén. Volt, hogy a busz nem vitt el a célállomásig, mert már annyira kiürült a busz, hogy a sofőr úgy gondolta, hogy neki nem éri meg tovább menni. Egyszer sikerült elérni, hogy a hátralévő 400km-re (!) befizessen egy másik járatra minket, de egyszer nekünk saját pénzből kellett elutazni a célállomásra (igaz, itt csak 15km-t kellett megtenni). Olyan eset is volt, hogy bár a busz végig ment, ám a kevés utas miatt lejött az autópályáról, és elkezdett utasokat gyűjteni. Ez úgy nézett ki, hogy bementünk a városok főbb útjaira, és kb. minden járókelőt ledudáltunk, hátha épp arra akartak utazni, amerre a busz ment. Amikor egy 4-5 ember összejött így, akkor a busz visszament az autópályára, addig, amíg esetleg újra meg nem fogyatkoztunk. Ez aztán több órás késéseket okozott, de nem is késés az igazán zavaró (azt egyébként a vonat is szokott ugyebár), hanem az a kínzó lassúság, amivel ilyen esetekben haladtunk, illetve a folyamatos fékezés-gyorsítás-fékezés-gyorsítás, a potenciális utasok miatt. Olyan hely is volt, ahol a csomagért plusz pénzt számoltak fel, ha beraktuk a busz aljába. Persze ezt a plusz pénzt felszállás után, indulás előtt jött a sofőr legombolni az utasokról. Az is nem egyszer fordul elő, hogy a busz megáll az éjszaka közepén egy pihenő helyen, és az utasokat letereli a sofőr azzal, hogy ő bezárja addig a buszt. Így lehet 20 percet álmosan állva dideregni az éjszaka közepén, igazán kellemes. Persze nem csak a busszal lehet probléma. Másik kedvenc közlekedési eszközöm a (távolsági)taxi, az ezekkel kapcsolatos élményeimről itt írok bővebben. A vonaton (és egyébként a repülőn) ilyen kellemetlenségekkel nagy ritkán összefuthatunk, de ez nem jellemző.

Buszok a jereváni buszállomáson...

9. Bizonyos útvonalakon a vonat a leggyorsabb közlekedési eszköz.

Ez természetesen nem igaz minden esetben, de a nagy-sebességű vasútvonalak terjedésével egyre több helyen veszik fel a versenyt a vonatok még akár a repülőkkel is. A fentebb említett egyszerűbb beszállás, és városközpontibb végállomásozás miatt akár 800-900km-es távokon is versenyképes lehet időben a vonat a repülővel. A gyorsvasúti hálózatok természetesen Európa nyugati részén, illetve egy-két távol-keleti országban a legkiterjedtebbek, de ma már egyáltalán nem csak a gazdag országok kiváltsága az ilyen vasútvonal. Lengyelország, Oroszország, Törökország és Üzbegisztán is rendelkezik ilyen vonatokkal, hogy csak pár példát említsek. Én magam Üzbegisztánban használtam először (és eddig sajnos utoljára). nagy-sebességű vonatot. Üzbegisztánban az ország két legnagyobb városa, Szamarkand és Taskent között utazhatunk ilyen vonatokon, melyek a két város közti 343km-es távolságot 2 óra 10 perc alatt tudják le. Ez a távolság szinte pontosan megegyezik a Budapest-Záhony távolsággal (vasúton 336 km), így jó összehasonlítási alap. A MÁV jelenleg leggyorsabb vonatja ezen a vonalon 3:58 alatt teszi meg ezt az utat. A Google útvonaltervezője szerint autóval a leggyorsabb úton haladva 2:58 alatt lehet Budapestről Záhonyba érni, tehát jól látszik, hogy a gyorsvasút abszolút versenyképes időt fut az autóval, és persze az is látszik viszont, hogy a hagyományos vonat természetesen nem veszi fel a versenyt az autóval.

Nagy-sebességű vonat az üzbegisztáni Szamarkandban.

Remélem ti is kedvet kaptatok egy kis vonatos utazáshoz! Ha tudtok olyan előnyről, ami esetleg kimaradt volna, akkor írjátok meg kommentben! A hátrányokat most inkább hagyjuk, azokat szerintem mindenki ismeri ;)