A marsrutkáktól a plackartig

Milyen gyorsak a vonatok közép- és kelet-Európa országaiban?

2017. február 04. - ruba

Mai bejegyzésemben egyes európai országokat fogom összehasonlítani vasútjaik gyorsaságának szempontjából. A cím kicsit csalóka, de mindjárt megmagyarázom, hogy pontosan mit értek alatta. Ugye ezt sok féle módon lehet vizsgálni, én most egy egyszerű megoldást választok, azt fogom megnézni, hogy az ország két legnagyobb városa között közlekedő leggyorsabb vonat mekkora átlagsebességgel halad. A vizsgálatnál csak azokat a vonatokat veszem figyelembe, melyet belföldi utazásra értelmes áron igénybe lehet venni. Példának okáért Lettországban Riga és Daugavpils között elméletileg utazhatnánk a Riga-Minszk vagy a Riga-Szent Pétervár vonattal is, ám ezek a vonatok csak hálókocsikkal közlekednek, és emiatt jóval drágábbak, így nem valószínű, hogy ilyen belföldi utazásra túl sokan használnák ezeket.

Olyan országokat nem is vettem fel a listára, ahol nagy-sebességű vasútvonalak is vannak, hiszen itt az összehasonlítás értelmetlen. Így kb. magától ki is alakult, hogy mely országok kerüljenek fel a listára. Keletről Oroszország és Törökország zárja le ezt a régiót (mindkét országban van nagy-sebességű vasút a két legnagyobb város között), míg nyugatról Olaszország, Franciaország és Németország alkotja a már éppen be nem kerülő országok csoportját. Nem néztem meg a térség összes országát, 1-2-őt kihagytam, de 20-an így is bekerültek. A lista a hivatalos menetrendek alapján készült (egészen pontosan a cikk írásakor érvényes 2016/2017-es menetrend alapján), és mindig a két érintett város főpályaudvarai közötti menetidőt tartalmazza. A pontos cím tehát valami ilyesmi lenne: "Milyen gyorsak azok a vonatok melyek a két legnagyobb várost kötik össze közép- és kelet-Európa azon országaiban, ahol nincs nagy-sebességű vasút?". Nos, szerintem érthető, hogy nem ezt a címet adtam a bejegyzésnek, bár ezzel pályázhattam volna mind a leghosszabb, mind a legunalmasabb cikkcím Guiness-rekordjára :). 

Még mielőtt belekezdenék, szeretnék egy-két dolgot leszögezni, az esetleges félreértések elkerülése végett. Fontos, hogy nem vizsgáltam, hogy mennyire tartják a vonatok valóban a menetrendet, mert arra nem volt kapacitásom. Azt is fontosnak tartom az elején még egyszer hangsúlyozni, hogy az így kialakult lista egyetlen egy szűk szempontot vesz figyelembe (bár remélem, ez a fenti, hosszas fejtegetésből kiderült már), tehát nem tekinthető általános rangsornak, ez alapján nem lehet kijelenteni, hogy egyik vasút jobb, mint a másik, hiszen nagyon sok szempont van, a vonatok kényelme, a pontosság, tisztaság, fedélzeti szolgáltatások, járatsűrűség, árak stb, amiket ez a lista nem vesz figyelembe! Tehát ez egy szubjektív szempontok alapján összeállított lista, nem tudományos munka, ezért kérem, hogy ennek megfelelően kezeljétek!

Magyarország

Kezdjük természetesen hazánkban a nézelődést. Budapest és Debrecen között a vonatok egészen pontosan 221km-t tesznek meg, a leggyorsabb IC-k ezt a távot 2 óra és 29 perc alatt tudják le, ami 88,4km/órás átlagsebességnek felel meg. Hogy ez sok vagy kevés, az máris kiderül!

Ausztria

Ausztriában van ugyan nagysebességű vasút, de nem a Bécs-Graz vonalon, hanem Linz felé, így a második legnagyobb osztrák városba csak hagyományos pályák vezetnek. A vonalon a nálunk is ismert Railjetek közlekednek, melyekkel Wien Hauptbahnhoftól Grazig pontosan 2:35 alatt juthatunk el. A megtett út 193km, így az jön ki, hogy nagyjából 75km/h-t tudnak a sógorok vonatai. Meglepő igaz? Azért persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a sokkal forgalmasabb nyugati fővonalon Linzig 150km/h-ás átlagsebességet hoznak nagyjából a vonatok, de a graziakat ez aligha vigasztalja.

Szlovákia

Északi szomszédunknál Pozsony és Kassa a két legnagyobb város, melyek között 445km-t kell megtennie egy vonatnak. A leggyorsabb vonatok ezt az utat 4:42 alatt teszik meg. Ez 94,6km/h-ás átlagsebességnek számít, ami egész jó.

Ukrajna

Ha már így haladunk, akkor folytassuk Ukrajnában utunkat. Ukrajna két legnagyobb városa Kijev és Harkov egymástól 493km-re fekszik vasúton. Naponta 3-4 nappali Intercity+ márkanévre hallgató vonat és persze több éjszakai vonat is közlekedik a két város között. A leggyorsabbak azonban a nappali vonatok. A leggyorsabb vonat 4:35-ös menetidőt tud, és Ukrajnában ezt kb. szentírásnak is vehetjük, a késés nem nagyon ismert arrafelé. Az átlagsebesség ezen a vonalon így 109km/h-ra jön ki, ami igen szép eredmény egy háború sújtotta poszt-szovjet országtól. Ukrajnáról, és az ukrajnai vonatos eljutási lehetőségekről ide kattintva olvashattok bővebben: Ukrajna, vonattal legnagyobb szomszédunkhoz

dscf5203.JPG

A Hyundai-Rotem nagysebességű motorvonata (a kép bal oldalán) Lviv főpályaudvarán. Vele szemben a közel sem ilyen gyors hagyományos szerelvény, mely Ungvárból Kijevig közlekedik.

Románia

Keleti szomszédunknál mindössze néhány ezer lakóval előzi meg a második helyezett Kolozsvár a harmadik Temesvárt. Bukarest főpályaudvara (Bucuresti-Nord) és Kolozsvár között 497km a távolság, ezt a leggyorsabb vonat is csak 9:24 alatt gyűri le. Itt azért már érezhető, hogy nem valami acélos átlagsebesség fog kijönni, és valóban, mindössze 53km/h, ami messze elmarad az eddig vizsgált országok hasonló értékétől.

Szerbia

Belgrád és Újvidék között alig 89 kilométert kell utazni, ami nagy szerencse a szerbeknek, mert az "Intercity Serbija" márkanévre keresztelt hiper-szuper gyors vonatoknak is 1:24 kell az út megtételéhez, ami jó közelítéssel 63km/h-s átlagot jelent. 

dscf6061.JPG

Szerb InterCity vonat Újvidéken.

Horvátország

A Zágrábból Splitbe tartó vonatoknak 429km-t kell megtenniük, hogy elérjék a tengerparti nagyvárost. A leggyorsabb járatnak erre 6:02-re van szüksége, amit nemes egyszerűséggel kerek 6 órának számolok, ami 71,5-es átlagtempót jelent. Nem rossz, de azért vannak jobbak is a listán.

Szlovénia

A kicsiny Szlovéniát sokszor az egykori keleti blokk egyik bezzeg-országának tekintik. A két legnagyobb város, Ljubljana és Maribor között 137km vár az utazókra, melyet a modern szlovén IC szerelvények 1:58 alatt tesznek meg, ami kb. 70km/h-ás átlagot jelent. Úgy látszik Szlovénia tényleg elég sok szempontból egy kicsi Ausztria :).

Csehország

Hagyjuk el közvetlen szomszédainkat, és látogassunk el egy kicsit távolabbi vidékekre. Itt a helyzet annyiban hasonlít az ausztriaihoz hogy Brno nem az ország legfontosabb fővonalán fekszik, bár a Prága-Brno vonal nagyrésze azért megegyezik a Prága-Ostrava vonallal. Ráadásul ugyanazok a vonatok kötik össze Csehország két legnagyobb városát, mint Ausztria két legnagyobb városát: A Prága-Brno-Bécs-Graz Railjetek elég érdekes megoldásnak számítanak, de szerintem jó ötlet, hogy a Bécs-Prága vonatokat az osztrákoknál kicsit tovább viszik. A Prága Brno közötti 255km-es szakaszt ezek a vonatok 2:30 alatt teszik meg. Ezzel az átlagsebesség éppen csak, de 100km/h fölött van.

Lengyelország

Krakkó és Varsó között a PKP legmodernebb nagy sebességű vonatai közlekednek. Sajnos a pálya még nem nagy sebességű, de így is szép eredményt érnek el ezek a járatok. Az Express Intercity Premium névre keresztelt vonatok 293km-t 2:15 alatt tesznek meg, ami 130km/órás átlagot jelent.

s6304534.JPG

A varsói főpályaudvar: Nem túl szép, de legalább gyorsan Krakkóba lehet érni.

Albánia

Érdekesség gyanánt nézzük meg Albániát! A szinte nem létező vasúti közlekedéssel bíró országban igazából nincs is vonat a fővárosban, Tiranában. A város szélén lévő Kashar állomásról vonatozhatunk a második legnagyobb városba Durresbe, ami alig 30km-re található. Ezt a távot a vonatok 42 perc alatt teszik meg, ami észveszejtő 40km/h-ás átlagot jelent. Az igen különleges albán vasútról itt írtam bővebben: Albánia vasútja

dscf7751.JPG

A durresi "főpályaudvar" az albán vasúthálózat központja.

Bulgária

Az EU legszegényebb országának két legnagyobb városa Szófia és Plovdiv (Várna alig 4000 fővel marad el Plovdivtól). A két város közötti 156km-es távot a leggyorsabb vonatok is 2:32 alatt teszik meg, ami egy nem túl fényes 62km/h-s átlagot jelent.

Litvánia

Vilnius és Kaunas között rengeteg vonat közlekedik.A leggyorsabbak 1:05 alatt teszik meg az 105km-es távot. Ez 96km/órás átlagsebességet jelent, amivel egyáltalán nem kell szégyenkezniük. Litvánia egyébként nagy kedvencem, mindenkinek szívből tudom ajánlani az országot!

Lettország

A Riga-Daugavpils útvonalat már a bevezetőben is említettem. A két város között 223 kilométer a távolság. A napi egy expressz vonat (ezen kívül napi kettő sima gyorsvonat van) 2:46 alatt teszi meg ezt az utat, ezzel kb. 81km/órás átlagot futva.

dscf2227.JPG

Lettországban igen kevés vonal van villamosítva, így a Riga-Daugavpils vonalon is ilyen dízel-motorvonatokkal utazhatunk.

Észtország

Tallinnból Tartu híres egyetemvárosába kell utaznunk, ha az ország második legnagyobb településére vagyunk kíváncsiak. A 186 km-es utat a leggyorsabb vonatok 1:57 alatt teszik meg, ami 95,4km/h-s átlagnak felel meg.

dscf0922_1.JPG

Modern motorvonatok Tallinn pályaudvarán.

Belarusz

Belarusz második legnagyobb városa a majd félmilliós Gomel (belaruszosan Homiel ). A távolság Minszk és Gomel között kereken 300km, amit a leggyorsabb járat kereken 3 óra alatt tesz meg, így az átlagsebesség kereken 100km/órára jön ki (mintha csak egy dekára kimért szovjet utódállam lenne ;) ). Igaz, ez a vonat sehol nem áll meg a két város között, de ez a vizsgálat szempontjából mellékes.

Svájc

Svájc abból a szempontból különleges, hogy a két legnagyobb város közül egyik sem a főváros. Zürich és Genf fontos központok, de az ország fővárosa Bern. Viszont mi most a két legnagyobb város közötti forgalomra vagyunk kíváncsiak, így nézzük, milyen gyorsan juthatunk Zürichből Genfbe! A két város közötti utat 2:42 alatt teszik meg a vonatok. A két város közötti 228km-es távot figyelembe véve 83,8km/h jön ki. Nem hiába, svájci vasútról mindenkinek a pontosság, tisztaság, jó járatsűrűség jut eszébe, nem pedig a gyorsaság. Persze ez az átlag azért egész jó, ha figyelembe vesszük az ország domborzatát.

Finnország

Egy ország erejéig ugorjunk át Skandináviába. Finnországnál kicsit kénytelen vagyok csalni, ugyanis az ország második legnagyobb városa, Espoo Helsinki elővárosa, gyakorlatilag egybenőtt vele (annyira, hogy a helsinkii metró épülő hosszabbítása jórészt Espoo területén halad), így nem annyira van értelme az itteni vonatos eljutás sebességét összehasonlítani egy Budapest-Debrecen úttal. Ezért az ország 3-ik legnagyobb városába, Tamperébe "utazunk" el virtuálisan. Ez 1 órát és 29 percet vesz igénybe, mely alatt 190km-t utazunk, vagyis 126-os átlagot futnak a finn vonatok. 

dscf1647.JPG

Finn vonatszerelvény Ouluban.

Macedónia

Végül térjünk vissza egy kicsit a Balkánra! Szkopje és Bitola között 180 kilométert kell leküzdeni, ezt a leggyorsabb vonat 3:22 alatt abszolválja. Az átlag tehát 53,4km/h. A macedón fővárosról, Szkopjéről ide kattintva olvashattok bővebben: Szkopje a Vardar völgyének világvárosa

Görögország

A legvégén pedig nézzük meg Görögországot! Az Athén-Thesszaloniki vonalon 5:23 perc alatt megy végig a leggyorsabb vonat. Az 503km-es vonalon ez 93km/h-ás átlagot jelent.

A 20 ország bemutatása után nézzük meg, melyik ország hányadik helyen szerepel ebben a statisztikában:

Két helyen olyan kicsi volt a különbség, hogy "döntetlent" hirdettem, így megosztott 4-ik lett Csehország és Belarusz, valamint megosztott 17-ik Macedónia és Románia. 

A lista végén nincsenek nagy meglepetések, szegény, balkáni országok sorakoznak itt. Magyarország pont a középmezőny közepén helyezkedik el. Se nem túl jó, se nem túl rossz. Ami talán meglepő, az Ausztria és Svájc relatív rossz helyezése, illetve Ukrajna és Belarusz jó helyezése, de általánosságban is egész jól szerepeltek a poszt-szovjet országok. Szerintem Finnország előkelő helyezése sem lepett meg senkit, és Lengyelország első helye sem igazán meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy azért egy elég nagy országról van szó.

dscf8449.JPG

A zágrábi főpályaudvar épületével búcsúzok :)

A bejegyzés trackback címe:

https://ruba.blog.hu/api/trackback/id/tr2211830027

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2017.02.05. 10:25:04

A lista sorrendje egész jól mutatja a gazdasági fejlettséget. Ausztria és Svájc helyezésének okait te is írtad, nem meglepő egyik sem. A poszt-szovjet országok pedig azért szerepelnek jól, mert a szovjetek autópályák helyett vasutat építettek.

Coligny 2017.02.05. 18:50:10

Nagyon jó összeállítás! Arra esetleg figyelj, hogy a sorszámneveket ponttal jelöld, ez így elég rosszul veszi ki magát.

felső határ nincs 2017.02.05. 18:50:19

Én a tót meg a cseh vasúton szoktam utazni, a Pozsony-Érsekújvár vonaton szédítő 160at is megy a nemzetközi gyors, EC IC akármi (ezek a vonatok Magyarországról vagy Horvátországból mennek Berlinbe). Ugyanígy a Brünn-Prága vonalon is rövidebb szakaszokon begyorsul 160ig (akár).

lüke 2017.02.05. 19:40:05

@Online Távmunkás: aha
A railjet van ahol 200km/ h- val sőt Innsbruck előtt 220-l megy,természetesen az Arlbergen nem......
Glacier express se megy ilyen gyorsan:)

NAV tolmács 2017.02.05. 20:25:12

Én rendszeresen látok a Railjeten 237-241 km/h kijelzést osztrák területen.
Itthon ilyen pálya mikor lesz?

Benderik 2017.02.05. 20:25:20

Ausztria tekintetében a Védelem szót kér: a Bécs-Graz vonal átmegy a Semmering-Bahn-on, a Monarchia idején épült 20-30 viadukt-alagút-viadukt vonalon, az akkori vonalvezetéssel. Ami amúgy őket is zavarja -- tudtommal folyamatosan fúrogatnak egy alagutat alatta, és amilyenek ők ott, sztem egyszer még el is fognak készülni vele...

hu.wikipedia.org/wiki/Semmeringi_vas%C3%BAt

ruba 2017.02.05. 20:34:47

@Benderik: Azt gondolom, hogy az elején elég világosan kifejtettem, hogy mi alapján készült az összeállítás, de akkor még egyszer leírom: A 2016/17-es menetrend alapján. Nem vizsgáltam, hogy "zavarja-e őket" az aktuális állapot, dolgoznak a javításán, vagy nem. Nem vettem, nem vehettem alapul majd egyszer így meg úgy lesz típusú ígéreteket. Nyilván ezeket is figyelembe lehetett volna venni, mint sok minden mást, de én egy egyszerű listát akartam készíteni az aktuális állapotról. Érdekes, hogy mindenki Ausztriától van hasra esve, hogy de az nem úgy van, meg nem az a leggyorsabb vonal és egyébként is épp átépítik. Ukrajnánál pl senki sem szólt, hogy a Kijev-Lviv vonalon gyorsabbak a vonatok, vagy hogy azért az nem úgy van, mert Harkov felé fejlesztik a pályát, és akkor még gyorsabbak lesznek a vonatok. Szóval tessék elfogadni, hogy ez a jelenlegi helyzet, majd ha más lesz, akkor az akkori összeállításba más fog bekerülni.

SJobs 2017.02.05. 20:35:51

Én nem tudom, de a Budapest-Győr, 130 km-es távot 1 óra 20 perc alatt teszi meg a Railjet, ami átlagban top5 körülire teszi a vonatot a listán.

ruba 2017.02.05. 20:38:06

@SJobs: Miért, Győr a második legnagyobb város Magyarországon?

SJobs 2017.02.05. 20:59:47

@ruba: Idáig már nem olvastam el, de ennek a posztnak így mi az értelme? Mit mér a két legnagyobb város közötti vasút vonal gyorsasága? Mert szerintem semmit...

aemberek (törölt) 2017.02.06. 05:00:44

szerintem jó, hogy ilyen egyedi szempontot választottál a rangsoroláshoz. Sajnos azonban akárhány statisztika is megjelenhet, az nem fogja előrébb vinni egy ország (pl. hazánk) közlekedési hálózatának megűjítását. Lehetnénk elsők, vagy utolsók is, nem ettől változnak a dolgok.
Azt mondjuk nem értettem, hogy több országnál is miért magyar városok választottál és miért nem belföldi célpontokat? Pl. Szerbia, horvátország, románia és ugyanígy szlovákiánál is 2 magyar város közötti utazást néztél. Akkor szerint a 7. helyen vagyunk? Vagy meg kellene nézni a Bp-Pozsony utat?

OkoskaTo:rp 2017.02.06. 05:01:04

@SJobs: Az az agyonhype-olt kirakatvonal? És hogy még ott is csak 160 a max. sebesség, és ott sem teljes hosszúságban?

De Budapest-Szeged 191 km/2:22h, Budapest-Miskolc 182 km/1:57h (80,7, ill. 93,3 km/h).
Szóval nekem inkább a módszertannal van bajom, ha ekkora a szórás.
A két legnagyobb város kiemelése van, akinek kedvez (Ukrajna), és van, akit büntet (Ausztria).

GallaiG 2017.02.06. 05:01:15

Sajnos rossz az összehasonlítási alap. Itt bizony meg kellett volna keresni azokat az objektív jellemzőket - ahol biztosan nem a menetrend a döntő - , amelyek tükrözik az utazás "élményét". A MÁV esetében ennek lényege a következő:

1. XIX. századi lassúság, megbízhatatlanság
2. a menetrend semmibe vétele
3. az utazók igényeinek semmibe vétele
4. a közpénzek százmilliárdos nagyságrendű elpazarlása
5. az állampolgárokkal szembeni ellenséges, bolsevik uralkodási vágy kiélése

Mindezek figyelembevételével csak az a lista lehet reális, amelyben a MÁV a legprimitívebb afrikai vasúttársaság mögött helyezkedik el.
Ausztria előtt? Ugye ez vicc?

ledo76 2017.02.06. 05:01:18

@ruba: OK a lista korrekt, de a domborzati viszonyokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nagyon más vasúti pályát építeni egy nagy büdös síkságon...

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2017.02.06. 05:01:28

Érdekes lista, számomra is volt benne sok meglepetés. Én értem a módszeredet, nem is kritizálom, de annyit szeretnék még megjegyezni, hogy a legnagyobb város nem egyenlő a legfontosabb várossal. Győr vasúti szempontból fontosabb, mint Debrecen, akárcsak Linz Graz helyett. Érdemes lesz majd a listát újra elkészítened mondjuk 10 év múlva! :)

Magyarország helyzete pedig azért szégyen, mert Debrecen alföldi város, és a vonal nagy része most épült át. És mégis a hegyesebb országok beelőznek...

ruba 2017.02.06. 05:02:56

@Balogh Zsolt: Nyilván, de én most ezt a módszert választottam. :)

ruba 2017.02.06. 05:07:35

@GallaiG: Nem ez volt a vizsgálat alapja, ezt elég jól kifejtettem az elején.
Ha készítesz egy összehasonlítást az általad jelzett módszertannal a blogodra, akkor azt nagyon szívesen elolvasom. Én most így készítettem, mert ehhez volt kedvem. Amúgy nem akarom nagyon védeni a MÁV-ot, de gondolom még nem nagyon utaztál vonattal nàlunk szegényebb országban, ha szerinted ez a legalja. Javaslok egy utazást pl. Albániàba, vagy Macedóniába...

ruba 2017.02.06. 05:09:16

@OkoskaTo:rp: Ez van, most erről írtam. Az ukránok egyébként kb ezt az átlagot hozzák Lviv, Odessza és Dnyipropetrovszk felé is, szóval nem egyedi a harkovi vonal.

ruba 2017.02.06. 05:29:21

@SJobs: Ez a harmadik mondatban szerepelt. Mégis akkor meddig olvastad el? Amúgy ez az én blogom, fizetést nem kapok érte, szóval nem hinném, hogy el kellene számolnom azzal, hogy "ennek mi értelme".

ze11 2017.02.06. 12:14:34

@SJobs: Egész pontosan az adott két város közötti átlagsebesség alapján készült rangsort tudja összeállítani - ami az utazási szokásokat tekintve nem biztos, hogy sokat mond - Nem biztos ugyanis, hogy ezek a leginkább frekventált, "top" vasúti kapcsolatok az adott országban (utasszám, járatsűrűség, stb.).
Ami érdekes lehet(ne) ezek mellett az adatok mellett az, hogy milyen a pályák súlyozott átlagsebessége - akár az adott vonalra, akár a teljes, személyszállításra üzemben lévő (menetrend szerinti személyforgalom van rajta) hálózatra nézve.

laci_52 2017.02.06. 12:14:38

"ha figyelembe vesszük az ország domborzatát"

Ennek a mondatnak nemcsak Svájcnál, hanem pl. Ausztria, Románia, Szlovákia esetében is szerepelnie kellett volna.

Ezekhez képest nálunk az IC a Budapest-Debrecen utat az asztallap-simaságú Alföldön teszi meg...

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2017.02.06. 13:19:12

Pályasebességekről az www.openrailwaymap.org/ oldalon lehet még jól tájékozódni.

sncf 2017.02.06. 14:30:45

Az országok kizárásánál mi számított nagysebességű vasútnak? Hány km/h volt a limit?

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2017.02.07. 14:40:34

@Benderik: Az alagút 2026-ban fog megnyílni, a tervek szerint a jelenlegi 2ó:35p-es menetidő kereken 2 óra lesz Bécs és Graz között. Ez mindjárt 96 km/h-s átlagsebességet fog jelenteni, ami a jelenlegi listán az 5. helyre lesz elég a mostani 12. helyett. Persze 9 év alatt a többi ország se fog karba tett kézzel ülni.

adamskij · http://adamskij.bandcamp.com 2017.03.05. 20:18:33

@ruba: nos, Ausztria nem véletlen a Westbahnt fejlesztette, ugyanis ebben az irányban 4 tartományt érnek el hamarabb, szemben a déli kettővel.
amúgy '96ban a Bécs-Győr pályán fejlesztették ki a 160as európai irányítási szabványt, ehhez képest a Westbahn 220-230as pálya, Bécs-Linz 75p. autóval legalább másfél óra, ahogy Grazot is vonattal lehet majd hamarabb elérni a semmeringi alagút megépítése után. érezhetően a kötöttpályát fejlesztik az osztrákok és igazuk is van.

Le Orme 2 2018.01.03. 06:59:18

Annyit hadd írjak az átlagsebesség számítási módszer védelmében, hogy bármilyen más módszert választott volna a poszter, bele lehetett volna kötni.
Ennek a módszernek az előnye az átláthatóság, egyszerűség, gyorsaság.
Munkaigényesebb és pontosabb eredményt adó lenne az, ha több vonal sebességét vizsgálja, és abból képez valamilyen átlagot, vagy többféle középértéket és kiegészítő mutatókat (szórást, terjedelmet).

efi 2019.02.07. 08:52:23

A sorrendiséghez annyit, hogy ha 2 db 4. van, akkor utána a 6. következik. Hátul ugyanígy.

apukam_vilaga 2019.05.31. 12:34:56

Csak halkan jegyzem meg, kishazánkban is komoly vasútfejlesztési projektek futnak, csak remélni tudom, hogy ez a menetrendben is vissza fog köszönni.
süti beállítások módosítása