Nem olyan régen írtam egy bejegyzést (ide kattintva olvasható) arról, hogy a magyarok nagyon szűk körből válogatnak, ha utazásról (vagy akár gondolkodásról) van szó. Most bemutatnék röviden néhány várost, amelyek, bár megérdemelnék, hogy felkerüljenek a magyarok térképére, alig néhány honfitársunk látogatja meg évente. A lista relatívan alul értékelt városokat mutatja be, vagyis lesznek közte olyanok, amik egész népszerűek, de ennél nagyságrendekkel több látogatót vonzhatna (ilyen pl.: Zágráb). és lesznek olyanok, amik nem túl attraktívak, de annál azért többet érdemelnének, mint hogy évente 10-en látogassák meg (pl.:Minszk), és persze lesznek olyanok, ahova szinte senki sem megy, pedig vannak olyan érdekesek, mint némely nyugati város (pl.: Kamenyec-Podolszk). Annak érdekében, hogy reális célpontok kerüljenek csak a listára, húztam egy 1500km-es kört Budapest köré, és csak innen válogatok. Ez az 1500km egyébként a London-Budapest távolságnak felel meg nagyjából légvonalban. Azért ezt választottam, mert Londonba lassan nagyobb divat kijárni, mint Bécsbe, tehát semmiképpen nem mondhatjuk, hogy ez egy leküzdhetetlen távolság lenne. Természetesen egy ilyen írásba nem fér bele, hogy minden városról részletes leírás készüljön, inkább csak néhány fontosabb vonást emelek ki, és városonként 2-2 képet teszek fel ízelítő gyanánt.

1 Szarajevó

Bosznia-Hercegovina fővárosa méltán egyre népszerűbb a turisták körében. Az utóbbi években már Magyarországon sem számít eretnekségnek ide utazni, de azért még mindig elég kevesen vágnak neki. Ennek egyik oka lehet a nehézkes megközelítés: Sem vonat, sem busz, sem repülő nem jár, csak autóval lehet értelmesen lejutni. Viszont ha valahogy leküzdjük a lejutás viszontagságait, akkor egy gyönyörű, nyüzsgő várost találunk. A városképet három egymás utáni nagy birodalom alakította. Előbb az Oszmán-törökök, utánuk az Osztrák-Magyar Monarchia majd a Jugoszláv állam hagyta rajta keze nyomát a városon.

A Bascarsija, Szarajevó török kori óvárosa.

A különböző államok, különböző korokban épült épületei teszik igazán izgalmassá az óvárost: A belváros közepén egy hamisítatlan oszmán-kori óvárost találunk, török fürdővel, mecsetekkel és bazárral. Ezt a részt ölelik körbe a monarchia korának akár Budapestről is ismerős szecessziós épületei. A kulturák, és építészeti stílusok keveredése mellett azért is érdemes ellátogatni Szarajevóba, mert a 20. század több fontos történelmi eseménye itt zajlott. Nem csak az első világháborút kiváltót merénylet, hanem a délszláv háború idején zajlott ostrom emlékeit is megtalálhatjuk, és talán egy kicsit tanulhatunk is a történelemből. Hogyan jutottunk le Sziget-bérlettel Szarajevóba? Itt elolvashatjátok: Sziget bérlettel Szarajevóba

Az utcasarok, ahol kitört az első világháború, és ahol elkezdődött a 20. század.

2. Szkopje

A macedón főváros a bosnyákhoz hasonló történelmi utat járt be. Itt annyi a különbség, hogy az oszmán korszakot egyből a dél-szláv követte, kihagyva a monarchiát. A gyönyörű, török kori óváros, számos mecsettel, és a belváros fölé magasodó várral néz farkasszemet a Vardar-folyó túlpartján elterülő modern belvárossal, mely a nagy szkopjei földrengés után főleg a 70-es 80-as években épült ki. A városban a függetlenné válás után is látványos beruházások történtek, melyek nem sikerültek mindig a legízlésesebbre, de tény, hogy a városnak egyedi hangulatot kölcsönöztek. A város, nekünk magyaroknak, jó helyen fekszik, hiszen a Magyarországról Görögországba vezető főút a város mellett halad el. Így Szkopje meglátogatását összeköthetjük egy egyébként teljesen szokványos görögországi tengerparti nyaralással. Ha felkeltette az érdeklődéseteket, Szkopjéről is olvashattok bővebben: Szkopje, a Vardar völgyének világvárosa

Mecset Szkopje központjában.

Római kori kőhíd a Vardar-folyó felett.

3. Kijev

Az ukrán főváros leginkább különféle rendszerellenes tüntetések helyszíneként szokott a médiába kerülni, pedig nem csak tüntetők, és közéjük lövő rendőrök vannak a városban. Kijev egy közel 1000 éves történelemmel rendelkező város, a szlávok első államának, a Kijevi Rusznak a székhelye volt. A város képét arany kupolás katedrálisok, elegáns kormányzati épületek, hatalmas parkok, homokos strandok és gyönyörű metróállomások határozzák meg. Ezek megtekintésével 2-3 napig simán el lehet lenni. Sokat elmond a látnivalók bőségéről, hogy én magam 9 alkalommal voltam Kijev (igaz mindig csak 1-1 napra), de még 9-edjére is jutott olyan látnivaló, amit korábban nem láttam.

Az 1011-ben építeni kezdett Szent Szófia Székesegyház, Kijev egyik legrégibb temploma. Előtte, nekünk háttal Bogdan Hmelnickij, kozák fejedelem szobra.

A város azonban nem csak hangulatos belvárosa és rengeteg látnivalója miatt lehet vonzó, hanem rendkívüli olcsósága miatt is. A környező országok fővárosai közül egyértelműen Kijev a legolcsóbb, egy vonaljegy 24Ft (metró esetén 50Ft), egy fél literes Coca-Cola alig több mint 100Ft, párszáz forintból pedig már meg is lehet ebédelni. Kijevbe ráadásul eljutni sem nehéz: Választhatunk a repülő, a busz (csak hetente egyszer közlekedik) és a vonat között. Én természetesen a vonatot preferálom, de természetesen mindenki maga döntheti el, hogy mivel szeretne utazni. Kijevról érintőlegesen írtam már a Budapest - Alma Ata vonatutamat bemutató írásomban, mely ide kattintva olvasható, és egy hosszabb írásom is megjelent Kijevről, melyet pedig itt olvashattok: Kijev, a hagymakupolás katedrálisok városa

Kijev főútja a Hrescsatik, amit minden hétvégén lezárnak az autósok elől. El tudjátok képzelni, hogy egy 2-szer 4 sávos autóutat minden hétvégén lezárjanak Budapesten?

4. Vilnius

A három Balti ország szintén kissé kiesik a magyarok érdeklődéséből, bár az utóbbi időben Riga és Tallinn azért elkezdett "felmászni" a mentális térképre. Viszont Vilnius kissé lemaradt a többi fővárostól, így ide továbbra is kevés hazánkfia látogat el. Pedig a város van annyira érdekes, hogy érdemes legyen felkeresni. Óvárosa, ha nem is őrizte meg annyira középkori hangulatát, mint Tallinn, rengeteg látnivalót kínál. Templomok, grandiózus paloták, szűk sikátorok teszik izgalmassá az itt töltött időt.

A vilniusi katedrális.

A közeli Trakai is megér egy egynapos kirándulást, gyönyörű tórendszerével, és szép várával. Ráadásul a három Balti fővárosból Vilnius található hozzánk legközelebb, és a turisták kisebb számának köszönhetően ez a legolcsóbb is. A város megközelítése kissé problémás, ha nem autóval utazunk, akkor mindenképpen legalább egyszer át kell szállni. Varsóból naponta legalább egy busz van Vilniusba, de Rigába repülve, majd onnan buszozva is el lehet jutni Vilniusba.

Kilátás Vilnius óvárosára a Gediminas-toronytól.

5. Durres

Albánia legnagyobb tengerparti városa is méltatlanul mellőzve van. Miközben magyarok tömegei nyaralnak Albániától északra (Montenegróban, és Horvátországban), délre (Görögországban), nyugatra (Olaszországban), de még keletre is (bolgár tengerpart), addig az albán tengerpart szinte mintha nem is létezne. A probléma az, hogy az emberek többségének fejében az él, hogy Albániában földutakon szamarak húzzák a lerobbant 40 éves merciket, miközben a bent ülők borzalmas mulatós muzsikát hallgatnak, isznak és Kalasnyikovval lövöldöznek a levegőbe. A külföldi embert pedig ilyen helyen biztos puhára főzve szeretik elfogyasztani a helyiek, így nem tanácsos arra járkálni. Pedig Albánia az utóbbi években komoly fejlődésen ment keresztül. Az egykori lerobbant, elszigetelt kommunista állam már rég a múlté, a jelen Albániája már sokkal közelebb áll a kelet-közép európai átlaghoz, mind infrastruktúra és sajnos mind árak tekintetében.

Dél-Olaszország? Nem, Albánia! Durres központja már simán felveszi a versenyt a szegényebb dél-olasz városokkal.

Ha nem is végig, de ma már Albániában is vannak tükörsima autópályák, minőségi éttermek, szupermarketek és szállodák. Az Albán tengerpart legnagyobb városa Durrres, ahol nem csak a tengerben pancsolhatunk, hanem találkozhatunk római romokkal, középkori várfallal mecsettel és templommal. A város ráadásul Olaszország közelsége miatt erősen olaszos hangulatot áraszt, így ha valaki szereti Olaszországot, akkor egy kicsit úgy érezheti magát, mintha ott lenne. Bár Magyarországról nyilván Szerbián és Montenegrón átautózva közelíthető meg a legkönnyebben, Durresből rengeteg komp megy Olaszországba, így egy dél-olaszországi nyaraláshoz is hozzá lehet kötni Albániát, ha sok időnk van. Durres egyébként az albán vasúthálózatnak is a központja, így egy kis albániai vonatozáshoz is remek kiinduló pont.

Római kori amfiteátrum romjai Durres központjában.

6. Kamenyec-Podolszk

Kamenyec-Podolszk Ukrajna nyugati részén található 120 ezres nagyváros. Több igazán egyedi látnivalót is kínál a látogatóknak, ezek leghíresebbje vára, mely akár Skóciában is lehetne (a kb. 120Ft-os belépő persze egyből emlékeztet rá, hogy nem ott vagyunk :) ). A vár mellett azonban a város további érdekességeket is kínál: Az óváros maga egy folyókanyarulatban fekszik, mely szinte teljesen körbe zárja az óvárost, a folyó meredek szurdokvölgye szintén gyönyörű látvány.

Kamenyec-Podolszk vára, melyet két oldalról a Szmotrics-folyó völgye vesz körbe. A folyó szurdokvölgye a kép bal oldalán jól látható. 

Az óvárosban több középkori épület található, de talán a legérdekesebb a Szent Péter és Pál katedrális, melynek tornyát az oszmán csapatok lerombolták, és a helyére egy minaretet építettek, így alakítva át a templomot mecsetté. Pár évvel később a várost visszafoglaló lengyelek nem rombolták le a minaretet, csak a félhold helyére tettek egy Szűz Mária szobrot, ami azóta is így áll. Azoknak, akik a közelmúlt történelme iránt is fogékonyak az óváros mellet található egy tipikus szovjet városközpont is kocka-házakkal, tankos emlékművekkel, és szép kis parkokkal. Összességében Kamenyec-Podolszk egy igen izgalmas, és nagyon szép város. Egyetlen kicsi hátránya, hogy nem olyan egyszerű megközelíteni, mint a lista legtöbb városát, de Kijevből könnyen elérhető, így annak megtekintésével össze lehet kötni. Ha szeretnétek többet megtudni arról, hogy hogyan juthattok el vonattal Ukrajnába, akkor itt olvashattok erről a témáról részletesebben: Ukrajna, vonattal legnagyobb szomszédunkhoz

A Péter és Pál Apostol Székesegyház, a minaret-harangtoronnyal.

7. Szófia

Ha valaki véletlenül rá is veszi magát, hogy Bulgáriába utazzon, általában mint az őrült, megy le a tengerpartra, meg sem állva. Pedig Bulgária szárazföldi része is sok érdekes várost tartogat. Jó magam sajnos eddig csak Szófiában jártam, így arról tudok nyilatkozni, de információm szerint Veliko Tarnovo is megér egy napot. Szófia persze fővárosként elég színes képet mutat, sok lepukkant része is van, ám ezek könnyen elkerülhetők, és a belváros teli van érdekes látnivalókkal. A nagyobb fővárosokban kötelező nagyobb templomok, államigazgatási épületek, és kulturális intézmények között is sok érdekességet találhatunk.

Az Alexander Nyevszkij Székesegyház

A város igazi érdekessége azonban a város fölé magasodó 2200m magas Vitosa, melyen erdei kiránduló-utak, lanovkák, sípályák és egy szép kolostor (Dragalevci-kolostor) található. Önmagában persze csak Szófiáért elindulni Magyarországról nem biztos, hogy megéri, de ha a bolgár tengerpartra igyekszünk, akkor egy napra megéri itt is megállni.

A Vitosán található Dragalevci-kolostor egyik épülete.

8. Zágráb

Akárcsak Szófia, Zágráb esetén is él a "tengerpartjáról ismert ország fővárosa"-átok. Miközben évente több százezer magyar nyaral a horvát tengerparton, elég keveseknek jut eszébe beugrani akár csak pár órára a fővárosba, pedig ott mennek el mellette az autópályán. Ezt már csak saját példámból is tudom, mert régebben, mikor még családi nyaralás keretében, szülőkkel mentünk a horvát tengerpartra, akkor 4 alkalommal összesen 8-szor mentünk el a város előtt, de be egyszer sem mentünk. Aztán végül Szarajevóból, vonattal jutottam el Zágrábba, mert nem volt másfele nemzetközi vonat Boszniából, így töltöttem el egy fél napot a városban. Ez sem sok, de ízelítőnek elég. A város akárcsak az egykori Monarchia többi fontos nagyvárosa kicsit Bécsre, kicsit Prágára és persze kicsit Budapestre emlékeztet, de ezek mellett azért megvan a maga egyedi arculata is. Egy napot simán el lehet a városban tölteni, és talán a listán szereplő városok közül ezt a legegyszerűbb megközelíteni.

Zágráb középkori óvárosa.

A Zágrábi katedrális.

9. Minszk

A lista legkevésbé népszerű városáról van szó, ami azért nem is véletlen. A turisztikai céllal ide látogató magyarok számát nem tudom megbecsülni, de nem hinném, hogy egy évben százasnál nagyobb nagyságrendben lennének ilyen emberek. 2013-as adatok alapján egész Belaruszba 137000 turista látogatott, ebből 94 ezren oroszok. Minszk önmagában talán nem is állja meg a helyét, mint célpont, de azoknak, akik szárazföldön akarnak Moszkvába utazni, megérheti 1 napra itt megszakítani az útjukat. A tranzitvízumba belefér, és egy tiszta, rendezett nagyvárosban lehet ezt az egy napot eltölteni.

A Vörös-templom Minszk egyik jelképe.

Látnivalóból nincs túl sok, mert a város a második világháborúban szinte teljesen elpusztult, de a néhány régi templom mellett a kellemes parkok, és néhány modern épület kínál időtöltési lehetőséget, amik egy napra azért elégségesek. Rövidesen részletesebb írás is meg fog jelenni itt a blogon Minszk látnivalóiról, ott többet is megtudhattok majd (az írás azóta megjelent, ide kattintva olvasható)!

A Belarusz Nemzeti Könyvtár modern épülete Minszk külső részein található, de megéri kiutazni hozzá.

10. Ankara

A török főváros nem a világ legizgalmasabb települése, az tény. Törökországban a turisták tömegeit elszívja a tengerpart, Isztambul és Kappadókia. ami nem is csoda, hiszen ezek mind csodás helyek. Ám a modern Török Köztársaság városa Ankara is megér egy napot. Bár régen csak egy közepesen fontos kisváros volt, azért elég régóta létezik ahhoz, hogy római kori romjai, középkori erődje és egy tipikus oszmán kori óvárosa is legyen.

Az ankarai Nagymecset.

A várost 1923-ban 28 ezren, ma 5 millióan lakják, így persze a város nagy része egészen fiatal. Ezeken az új részeken is sok látnivaló akad azonban, grandiózus kormányzati épületek, hatalmas mecsetek, Atatürk mauzóleuma mind-mind felejthetetlen élményeket nyújtanak. Akár csak Minszk, vagy Szófia, Ankara is olyan hely, ami önmagában talán nem állja meg a helyét, tehát csak azért elindulni, hogy ide ellátogassunk nem éri meg, de Isztambul és Kappadókia meglátogatásával jól összeköthető, lévén, Ankara a kettő között helyezkedik el.

Az Anitkabir Musztafa Kemal Atatürk grandiózus mauzóleuma.

11 Lviv

Az ukrán nagyváros viharos történelmét már az is mutatja, hogy mennyi neve volt a városnak az elmúlt párszáz évben. Volt Lemberg, Lwów, Lvov és Lviv is, de ismert magyarul Ilyvó-kén, és románul Lavov-ként is. A népek, kultúrák, birodalmak határvidékén elterülő nagyváros magán viseli az egymást váltó "tulajdonosok" nyomait. A középkori városközpont a lengyel időkben épült ki, ebből a korból csodás kereskedőházak maradtak fent. Lengyelország felosztása után a város az Osztrák-Magyar Monarchia területére került.  Az Osztrák-Magyar Monarchia legkeletibb nagyvárosa, Galícia egyik legfontosabb központja komoly fejlesztéseket kapott a Monarchiától, ez a város arculatán is meglátszik.  A városháza például tipikus bécsi klasszicista stílusban épült 1827 és 1835 között.

Középkori házak Lviv központjában.

Az első világháború után a város ismét Lengyelországhoz került, és Varsó után a lengyel kultúra második legfontosabb városa lett (lakosságszámtá tekintve csak harmadik volt Varsó és Łódz után). Ez az időszak is nyomott hagyott a városképen, bár rövidsége folytán nem olyan komolyát, mint a korábbi Monarchiás időszak. A második világháború után a város a Szovjetunióhoz került, azóta Lviv (vagy lengyelesen Lwów) a lengyeleknek kicsit olyan, mint a magyaroknak Kolozsvár. A szovjet idők inkább a város külső részein hagytak nyomot, szerencsére a történelmi belváros aránylag épen megúszta a háború és a szovjet rendszer pusztításait. Ukrajna függetlenné válásával a város jelentősen felértékelődött, a legnagyobb tisztán ukrán városként, az ukrán kultúra fellegvárának számít, talán még Kijevet is megelőzve. A város történelmi arculata, pezsgő kultúrája miatt mindenképpen megéri ellátogatni Lvivbe. A város Budapestről legkönnyebben vonattal közelíthető meg, mely naponta közlekedik, de a heti egy Budapest-Kijev busz is megáll Lvivben. Lvivet már csak azért is ajánlom, mert az egyik legolcsóbb célpont a közelünkben. Párommal fejenként 30000Ft-ból töltöttünk el 5 napot Ukrajnában, ebből 3-at Lvivben, és ebben az összegben már minden benne volt, utazás, szállás, biztosítás, múzeumok, napi 1 étteremben evés és költőpénz. Hogy megmutassam, hogy meg lehet csinálni, a költségeinket részletesen bemutatom egy új írásban: Igazán olcsó nyaralás: Lviv

A Lvivi Operaház az osztrák időkben épült.

A listát még hosszan folytathatnám, de szerintem ízelítőnek ennyi is elég lesz. Van esetleg olyan város, ami szerinted szintén nagyon alul értékelt, de ezen a listán nem szerepel? Írd meg kommentben, hogy mit hiányolsz (ne feledd, a város legfeljebb olyan távol lehet Budapesttől, mint London)!