Az egykori Szovjetunió ma is fellelhető nyomati bemutató sorozat második része következik. Az előző részben megnéztük a Lenin-szobrok helyzetét a térségben. Mára egy olyan témát választottam, amihez, Leninnel szemben, minden poszt-szovjet országban a mai napig lehet anyagot találni (ennek megfelelően ez egy kicsit terjedelmesebb összeállítás lett), ez pedig nem más, mint a panelházak, és a belőlük felépített nagy lakótelepek.
Bár a panelház nem keleti találmány (egész konkrétan, ha jól tudom holland), és egyáltalán nem csak az egykori szocialista országokban épültek ilyenek, a közép- és kelet-európai gondolkodásban ezek az épületek szorosan összefonódtak a szocializmussal (sokszor tévesen szocreál-nak nevezik a panelházakat, pedig ezeknek valójában semmi köze a szocreál-stílushoz). A házgyári technológiával épült épületek ráadásul nem csak magát a szocialista rendszereket szimbolizálták, hanem az ezen országokban uralkodó uniformizáltság, sivárság és egyhangúság szimbólumai is lettek. Pedig ez is távol áll a valóságtól, mint az a lenti összeállításból is látszik, még a panelek is egész nagy változatosságot mutatnak. Kezdjük hát meg virtuális utazásunkat észak-nyugatról dél-kelet felé!
Észtországot egy elegáns húzással kihagytam, így rögtön a festői Rigában találhatjuk magunkat. Ennek oka, hogy Tallinnban nem jártam külvárosi részeken, így ez kimarad. Ez a rigai panel nem túl szép, de ne aggódjatok, lent lesznek érdekesebb építmények :)
A kelet-lettországi Daugavpils egyik panelházát ilyen egyszerű minta díszíti. Nem tudom, hogy szándékosan nem érnek össze felül a vonalak, vagy elrontották az építést.
Lettország után Litvániában folytatjuk, a kép Trakaiban készült. A stílus nagyon hasonló a letthez. Nálunk szokatlan, de a Szovjetunióban elterjedt gyakorlat volt az ilyen, kívülről téglával borított házak építése.
Egy (panelhoz képest) egész modern megjelenésű épület Vilniusban, Litvánia fővárosában.
A Balti köztársaságok után Belarusz következik. Minszk igazi kirakatváros volt már a Szovjetunióban is. A város kétmilliós lakosságának jelentős része lakótelepeken lakik, amik az átlagosnál jobb állapotban vannak. A képen ilyen, propaganda-célokra is használt panelházak láthatóak.
Még egy kép, az előző, minszki lakótelepről.
Ukrajna sem maradhat ki a sorból. Egy krivoy rogi lakótelepet láthattok, ahol a dizájnnal nem igazán foglalkoztak.
A közép-ukrajnai Dnyepropetrovszk sem sokkal barátságosabb hely, mint Krivoy Rog.
Ennél a donyecki panelnél viszont próbálkoztak egy kis dizájnt vinni az egészbe. Engem leginkább egy vár falára, és bástyáira emlékeztet az épület felső része :).
Utolsó ukrajnai képünk Kamenyec-Podolszkban készült. Itt az erkélyek korlátjába vittek egy kis izgalmat.
Ukrajnából térjünk át a szomszédos Moldovára. Itt is az erkély-korlátokkal igyekeztek játszani. Ez az épület eléggé szedett-vedett képet mutat, lehet, hogy maradék-anyagból építették? A kép egyébként Rezinában készült.
Moldova fővárosában Kisinyovban is szép nagy lakótelepeket találhatunk.
Moldova után irány Oroszország, azon belül is Moszkva. Természetesen az egykori hatalmas ország metropoliszában kicsit más léptékkel épültek a panelházak, mint az ország többi részén. A 20-30 emeletes épületek sem voltak ritkák, ráadásul ezek többnyire messze jobb állapotúak voltak, mint az ország többi részén épített hasonló épületek.
Ez a moszkvai panelház pedig már annyira jó állapotban van, hogy felmerül a gyanú, hogy nem is a szovjet időkben épült.
Oroszország után látogassunk el a Kaukázusba! Grúzia híres üdülőhelyén, az egykori szovjet riviéra legdélibb városában, Batumiban állnak ezek a házak. Jó állapotukkal kitűnnek nemcsak a grúz, de még a szovjet átlagból is. Persze ez nem csoda, egy ilyen felkapott üdülőhelyen azért adnak a külsőségekre.
Szintén Grúzia, ám ezúttal a főváros, Tbiliszi: Itt már nem olyan rózsás a helyzet, mint a tengerparton.
A grúziai Borzsomiban magányosan áll ez az egy panelház, mely szintén elég eklektikusra sikeredett.
A legszegényebb kaukázusi köztársaság Örményország. Az itteni panelek érdekessége, hogy a helyi, jereváni rózsaszínes-vöröses mészkőből épültek. Ez alapján nagyon könnyű beazonosítani az Örményországban készült képeket, ez egyébként Jerevánban készült.
A dél-örményországi Kapan panelházai.
A Kaukázus után folytassuk utunkat közép-Ázsiában. Asztana, Kazahsztán északi részén található, az itteni panelek nem valami szépek.
Szintén Kazahsztánban járunk, ezúttal vidéken. Az alig ötezres Szarisagan sem uszta meg a panelházak nélkül...
Következő képünk az egykori fővárosban, Alma Atában készült. Nem tudom, pontosan mi lehetett a tervezők elképzelése az erkélyek elé tett betonráccsal. Kívülről, dizájnelemként még esetleg elmegy, de belülről elég zavaró lehet, hogy a kilátást 30-40cm-es betongerendák takarják. Esetleg statikai oka lenne?
Kazahsztán után Kirgizisztánnal folytatjuk virtuális utazásunkat. Erre a panelházra igyekeztek keleti motívumokat is elhelyezni, ez leginkább az erkélyen látszik. A kép az ország keleti részén, Karakolben készült.
Kelet-Kirgizisztán után nézzük meg dél-Kirgizisztánt. Itt található az ország második legnagyobb városa Os. Itt az egyik panel oldalán emlékeznek meg az 1980-as moszkvai olimpiáról.
A közép-ázsiai térség legnépesebb szovjet utódállama Üzbegisztán. Ezen a képen egy szamarkandi épület látható, mely egész jól néz ki, és egészen jó állapotban is van.
Türkmenisztán második legnagyobb városa Türkmenabat (régi, szovjet kori neve :Csardzsu). Ide nem jutott el annyi a földgázvagyonból, mint Asgabatba, így ez a ház is kissé romos állapotban van.
Türkmenisztán fővárosa, Asgabat. Az itteni paneleken talán csak annyiból látszik az ország mérhetetlen gazdagsága, hogy azok nem olyan romosak, mint a legtöbb közép-ázsiai nagyváros hasolnó épületei. A vagyon nagy része azonban nem ide, hanem hihetetlen látványberuházásokra megy.
Az egykori Szovjetunióban Szibéria mellett a másik "világ-vége" Tádzsikisztán volt. A messze, az ország dél-keleti csücskében lévő tagköztársaság, mely Kínával és Afganisztánnal is határos eléggé kiesett az ország vérkeringéséből, és mindig is a legszegényebb tagköztársasága volt a Szovjetuniónak. Persze fejlesztések azért itt is történtek, így a panel építést sem kellett nélkülözniük a tádzsikoknak. A képen a főváros, Dusanbe, egyik épülete látható.
Tádzsikisztán második legnagyobb városa Hudzsand. Itt is egész érdekes panelházakat sikerült összehozni. (A képet Némethy András készítette).
Tádzsikisztánon belül a világ-végének a Pamírban található Hegyi Badahsán számít. El lehet képzelni, hogy ha már maga Tádzsikisztán is a világ vége volt a szovjet időkben, akkor azon belül milyen lehetett ennek a területnek a helyzete. Sokat elmond, hogy a tartomány fővárosába , Khorogba közlekedett az egyetlen olyan repülőjárat a Szovjetunióban, melynek pilótái veszélyességi pótlékot kaptak az Aeroflottól (ez a ma is létező Dusanbe-Khorog járat volt). Azonban még Khorogot sem kerülte el a panel-program, aminek szerintem egész érdekes eredményeit láthatjátok a fenti képen.
Ennyi jutott mára, a jövő hónapban a szovjet autócsodákkal folytatjuk :)