A marsrutkáktól a plackartig

10 meghökkentő tömegközlekedési rendszer az egykori Szovjetunióból

2018. szeptember 03. - ruba

Az egykori Szovjetunió területén rengeteg olyan tömegközlekedési rendszer üzemel(t), melyek nyugati szemmel teljesen szokatlannak, vagy irracionálisnak tűnhetnek. Azonban a Szovjetunió sajátságos világában, ahol többek közt a kevés pénz, az erőltetett iparosítás, a propaganda, a magán gépkocsibirtoklás erős korlátozottsága és a tervgazdaság sajátos szabályai keveredtek, ezeknek a rendszereknek megvolt a maguk "racionális" oka. A blogon több ilyen tömegközlekedési üzemet bemutattam már, most összeszedtem a 10 legkülönlegesebbet.

670415.jpg

Cementgyári trolibusz az alig nyolcezres kazahsztáni Novaja Buhtarma központjában (Andrej Kohanov képe, a Zirjanovszki Járási Levéltárból Jurij Maller gyűjtése)

Terjedelmi okokból itt most az egyes közlekedési rendszerek rövid bemutatására van csak lehetőség, de mindenhol linkelek a korábbi, hosszabb cikkekre, ha még olvasnátok valamelyikről bővebben. Az üzemeket egy szubjektív érdekességi listába rendezve mutatom be a leghétköznapibbtól a legkülönlegesebbig. Lássuk hát a listát!

10.A moszkvai metró

 

A moszkvai metró gyönyörű állomásai világhírűek, rengeteg képválogatás található a neten, ezek közül jó eséllyel már mindenki látott egyet. Emellett az is köztudott, hogy a hálózat hatalmas, és a világ egyik legforgalmasabb metróüzeme a moszkvai. Jó eséllyel tehát a lényeget mindenki tudja a moszkvai metróról, ezért is van az, hogy ezen a listán csak a 10-ik helyre fért fel. Az én kedvenc vonalam az 5-ös, körvonal, az erről készült képválogatást ide kattintva érhetitek el.  

dscf_2135.JPG

Az Arbatszkaja-metróállomás a moszkvai 3-as vonalon. 

9.  A tiraszpol-benderi agglomerációs trolibusz

 

A Szovjetunióban egy 100-ezres városnak már jó eséllyel épült trolibuszüzem, így kapott trolit előbb a 160-ezres kelet-moldovai Tiraszpol, majd a 90-ezres Bender. Bender alig 10km-re található Tiraszpoltól, így nem is volt kérdés, hogy a két troliüzemet össze kössék, így a két város között is trolibusszal lehet utazni. Azonban itt nem álltak meg, nem sok híja volt, hogy egy közeli, 5000-es faluba is indítsanak egy szárnyvonalat. Ezzel a Moldovától frissen függetlenedett PMR lett a világ talán egyetlen országa, ahol országos szinten is jelentős közlekedési szereplő a trolibusz, az országon belüli utazások kb. 1/3-át trolibuszokkal teszik meg az emberek. Ha bővebben is olvasnátok erről az országos troliról, akkor az erről szóló bejegyzésben találtok még részleteket.

s6301030.JPGA Tiraszpol és Bender közötti városközi trolivonal egyik részlete. 

8. Dusanbe, ahol a kalauz fut a troli után

 

A dusanbei troliüzem igazából sokáig semmiben sem különbözött a Szovjetunió többi, hasonló méretű nagyvárosában megszokott troliüzemtől. Ha a Szovjetunió nem bomlott volna fel, akkor jó eséllyel ma nem szerepelne ezen a listán, egy lenne a sorban Biskek, Kisinyov vagy épp Vilnius mellett. Viszont a Szovjetunió felbomlása az összeomlás szélére sodorta az egyik legszegényebb egykori szovjet tagköztársaságot, Tádzsikisztánt. A polgárháborút is megélt országban különös sorsa volt a főváros troliüzemének. A polgárháború üzemanyag-hiánnyal súlyosbított éveiben gyakorlatilag a város tömegközlekedésének egyetlen működő eleme volt, így erőnek erejével még a legócskább kocsikat is életben tartották.

dusanbe4.jpg

Trolibuszok Dusanbéban.

A béke beköszöntével  sajnos nem lett sokkal több pénz Tádzsikisztánban, így a troliüzem karbantartására sem futotta. Ez vezetett oda, hogy a felsővezeték hálózat vészesen elöregedett. Az öreg vezetékhálózaton pedig a trolik áramszedője rendszeresen kiugrott a váltóknál, keresztezéseknél. Erre találták ki a világ talán egyik legbizarabb megoldását: Az ilyen veszélyes szakaszok előtt a trolin szolgálatot teljesítő kalauz leszáll, és a troli után futva lehúzza annak áramszedőjét, ami így átgurul a problémás szakasz alatt, majd a biztonságos részen visszateszi az áramszedőt a vezetékre. Szintén a szegénység hívta életre az autó-buszokat, amik buszként közlekedő személyautók. Ha ezekről, vagy épp a troli után futó kalauzról szeretnél bővebben olvasni, kattints ide!

Egy rövid videó néha többet mond 1000 szónál :).

 

7. A kétkocsis jereváni metró

Jereván Örményország egymilliós fővárosa. Ez az egymillió fontos lélektani határ, a szovjetuniós ökölszabály szerint egymilliós lakosság felett "járt" a metró a nagyvárosoknak, az alatt a villamos volt a csúcs :). Jereván azonban éppen csak eléri ezt a számot, így azért nagy metróüzemre eleve nem számíthattak az örmények. A rövid, egyvonalas hálózat a 80-as évek elején épült ki. Azonban a metró sorsát végül egy nagy földrengés pecsételte meg. Ez több nagy lakónegyedet teljesen romba döntött, melyeket a metró eredetileg ki kellett volna, hogy szolgáljon, és ezek a lakónegyedek azóta sem épültek újjá. A metró infrastruktúrája nem károsodott, de innentől soha nem tért igazán magához a metróüzem. A nagy lakónegyedeket és fontos közlekedési csomópontokat elkerülő metró így mellékes közlekedési eszközzé vált a városban, és ez az utasszámokon is meglátszott. Ma Jerevánban mindössze 2 kocsis metrószerelvények közlekednek csúcsidőben 5-6 percenként, és a legtöbbször még így is le lehet ülni még csúcsidőben is. Jereván közlekedését a "Metrózni az Ararát lábánál" című bejegyzésben mutatom be részletesen.

S6303220.JPGA jereváni metró csúcsidőben... 

6. A krivoy rogi földalatti villamos

A lista legtöbb helyezettje azért került a listára, mert a nyugati világban szokatlan, esetleg egyenesen elképzelhetetlen megoldással éltek a szovjet közlekedésmérnökök. Ebből a szempontból Krivoy Rog kilóg a sorból, ugyanis itt épp egy nyugaton nagyon is ismerős rendszert építettek ki, és bizony ez legalább olyan szokatlan, mint mondjuk egy falusi troli. A leginkább a német nyelvterületen elterjedt "Stadtbahn" rendszerek jellemzője, hogy a villamoshálózat legforgalmasabb, belvárosi részeit helyezik csak föld alá, így ott egy metrószerű szolgáltatást kapnak a lakók, de a rendszer átjárhatósága a város régen kiépített villamoshálózatával is megmarad. Ez sokkal olcsóbb, mint metrót építeni, és mégis, a város sokkal nagyobb részét tudja egy ilyen rendszer kiszolgálni. Ezt a megoldást ültették át a gyakorlatba igen sikeres Krivoy Rogban, ahol egy komoly, több földalatti megállóból álló gyors-villamos vonal épült ki. Erről bővebben itt olvashattok. 

s6309279.JPG

 Földalatti villamos-megálló Krivoy Rogban.

5.A krími távolsági trolibusz

 

A világ leghosszabb trolibusz-vonalával is az egykori Szovjetunió büszkélkedhet. De miért épült ki a közel 90km-es (!) trolivonal? A Krím népszerű üdülőhelyeit egy magas hegylánc választja el a szárazföld belsejétől. A Szovjetunióban a fő távolsági közlekedési eszköz a vasút volt, ez azonban a félsziget belsejében, a hegyek mögött futott. Adva volt tehát a probléma, van egy nagy vasúti csomópont, ahonnan sok ember el akar jutni pár tengerparti településre. Erre egy vasúti szárnyvonal lett volna a legmegfelelőbb megoldás, csakhogy a magas hegyeken nagyon költséges lett volna átvezetni a vasutat, és hát ugye tudjuk, hogy a Szovjetunió azért olyan nagyon nem volt eleresztve pénzzel. Mivel komolyabb ipari, vagy hadi létesítmény nem volt ezen a területen, mely nélkülözhetetlenné tette volna a vasutat, így alternatív megoldásként merült fel a trolibusz építése. Nem vacakoltak sokat, pár év alatt a teljes, Szimferopoltól Jaltáig tartó vonal kiépült, és máig ez a világ leghosszabb trolivonala, ahol a trolik 2 óra 40 perc alatt a tengerszinttől 700m magasságig másznak fel az Angara-hágóhoz, hogy aztán újra leereszkedjenek és 86km megtétele után elérjenek célállomásukhoz. Egy ilyen útról írok a "Trolival a tengerhez" című élménybeszámolómban. 

 10-s6302225.JPGA Jalta és Szimferopol közötti 86km-es trolivonal Jalta közelében a főúton.

 

4.A lvivi vonalkódos villamosok

A budapesti Futár-rendszer fiatalabb megálmodói még gondolatok sem voltak akkor, amikor Lvovban (ma Lviv, Ukrajna), már azon törték a fejüket a városi közlekedési társaság dolgozói, hogy hogyan lehetne megoldani a járművek nyomkövetését annak érdekében, hogy a diszpécserek tudják, hogy melyik villamos merre jár, és így ha kell be tudjanak avatkozni, jobb menetrendet tudjanak készíteni, és a kocsigazdálkodást is javíthassák. A 70-es évek végén persze szó sem lehetett fedélzeti számítógépről (az ugyanis a villamos egész fedélzetét elfoglalta volna :) ), műholdas nyomkövetésről. Viszont a lvivi mérnökök feltalálták magukat, és speciális vonalkódokkal látták el a villamosokat, a város utcáin pedig ezekre érzékeny speciális kamerákat helyeztek el. Így ha nem is folytonosan, de bizonyos fix pontoknál nyomon tudták követni a villamosok elhaladását. Ez segített a menetrendek pontosításában, és segített a diszpécsereknek lebonyolítani a napi üzemet. A városi közlekedési vállalat csak 2012-ben kezdett átállni a műholdas nyomkövetésre, de egyelőre a régi rendszer is üzemel még, ma már csak kiegészítő jelleggel. Lviv tömegközlekedéséről, és a vonalkódos villamosokról ide kattintva olvashattok bővebben. 

20160901_164443.jpgVillamos Lvivben: Picivel a csuklórész előtt, a tetőn látható a fém vonalkód.

 

3. A kisvárosi trolibusz

 A dobogóra már csak a legfurcsább, jellemzően kistelepülési üzemek fértek fel. Nyilván szubjektív dolog, hogy kinek mi a legfurcsább, nekem mindig azok az esetek a legérdekesebbek, amikor egy relatív kis településen építenek ki nagyvárosi jellegű közlekedési infrastruktúrát. A nyolcezres, kazasztáni Novaja Buhtarma sztorija is ilyen. Ahhoz, hogy ebben a kisvárosban troliüzem épüljön kellett egy nagy, jól menő cementgyár, viszonylag messze a várostól, nehézkes buszbeszerzési lehetőségek a kor Szovjetuniójábanm egy gyárigazgató, aki nyitott volt az új ötletekre, és egy (feltehetően) vicces/terelő megjegyzés egy kazah pártvezetőtől. Ezekből aztán egy 10km-es trolivonal lett 5 évre, a 70-es évek végén. A trolivonal a kisváros lakóit szállította a cementgyárba. Azonban ahogy a trolit a nehézkes bürokrácia hívta életre, úgy ez is lett a veszte, ugyanis a legideálisabb útvonalon a hatóságok nem engedélyezték az építést, így a troli végállomása messze került a gyár kapujától. A sok gyaloglás, főleg a kemény, szinte szibériai télben megtette hatását, rengeteg lett a gyárban a betegállomány, így pár év után a troli bezárása mellett döntöttek. Mára nem sok maradt az egykori troliüzemből, de egy-két nyom még felfedezhető. A Viccből lett trolibuszról itt olvashattok bővebben.

885318.jpg

Trolibusz a cementgyári végállomáson, háttérben az ominózus cementgyár (Anatolij Grigorijevics Koszoj fényképe, Jurij Maller gyűjteményéből).

 

2. A falusi strandvillamos

Jártatok már úgy, hogy lefoglaltatok egy jónak tűnő szállodát a tengerparton, és a várva várt utazás első napján kiderül, hogy a szálloda nem is a partnál, hanem attól 1-2km-re van? Ha igen, akkor tudhatjátok mit érezhettek a Korosztenyi Vasúti Igazgatóság vezetői 1986 nyarán, amikor megérkeztek a "Beregovoj" szállodába egy konferenciára, ami a nevével ellentétben egyáltalán nem a parton volt megtalálható. Azonban a helyett, hogy panaszt tettek volna, inkább megoldást kerestek a problémára. És hát vasúti vezetőként mégis milyen más megoldás jutott volna eszükbe egy közlekedési problémára, mint vasúti? Így épült egy 1,5km-es villamosvonal a szálloda és strand között a 80-as évek végén, és szolgálta egészen 2014-ig minden nyáron az alig kétezres Molocsnoe faluban nyaralókat. Ezzel Molocsnoe jó eséllyel a világ legkisebb települése, mely önálló villamosüzemmel rendelkezett. A villamos talán ma is csattogna, ha a világpolitika nem teszi be a lábát a Krím-félszigetre, erősen visszavetve ezzel a turizmust. A strandvillamosról is olvashattok hosszabban, ha ez a kis bevezető felkeltette az érdeklődéseteket!

35531.jpg

Villamos a molocsnoei strandnál lévő végállomáson. (kép forrása: www.transphoto.ru)

 

1. A falusi trolibusz Solonceniből

 

Az én abszolút kedvencem a moldovai Solonceni története, ahol a jól menő kolhoz elnöke megunta, hogy a kommunista párt állandóan "kölcsön veszi" a munkások szállítására szolgáló kisbuszt, hogy aztán különböző pártrendezvényekre szállítsanak vele embereket a térségben. A furfangos elnök azonban kitalálta, hogy hogyan járhat túl a kommunisták eszén, trolibuszt építettet az alig háromezres faluba! A szovjet tervgazdaság furcsa szabályai miatt még pénze is volt erre az úri huncutságra, pedig a 80-as évek végének gazdasági bajaival terhelt napjait élte épp az ország. A trolibusz építése annyira abszurd volt, hogy még a közben kirobbant Dnyesztermenti-háborúban is gyanút keltett a PMR-es oldal hadvezetői között (Solonceni a Dnyeszter-folyó partján fekszik, így akkor gyakorlatilag a frontvonalon feküdt), akik nem akarták elhinni, hogy egy háromezres faluban trolit építenek, ők inkább valami moldáv hadicselre gyanakodtak.

solonceni21390st.jpgSolonceni főutcáján épp egy tyúk kapirgál békésen, felette a trolibusz felsővezetéke húzódik. A kép 1994 nyarán készült, a troliüzem leállítása után fél évvel. (fotó: Szergej Tarkhov, a kép forrása: http://ymtram.mashke.org/moldova/solonceni/)

 

A troli végül a Szovjetunió felbomlása után nyílt meg. Mivel a trolinak a Szovjetunió finoman fogalmazva is furcsa körülményei ágyaztak meg, így nem csoda, hogy a Szovjetunió felbomlása miatt szinte okafogyottá vált troliüzem alig 2 év után megszűnt. Azonban így is azt gondolom, hogy a falusi trolibusz egy nagyon érdekes színfoltja a közlekedés-történelemnek, amiről érdemes megemlékezni. Ha jobban elmélyednétek a témában, ajánlom bejegyzésemet figyelmetekbe, mely "A falusi trolibusz története" címmel jelent meg. 

solonceni21481st.jpgTrolibusz a soloncenii traktortelep udvarán félreállítva 1994 nyarán (fotó: Szergej Tarkhov, a kép forrása: http://ymtram.mashke.org/moldova/solonceni/ )

 

Ez lenne hát az én top 10-es listám, de ha tudtok egy kisvárosi metróról a Kaukázusban (van ilyen, csak még nem írtam róla ;) ), vagy egy szibériai falusi villamosról, akkor ne tartsátok magatokban az infót! Remélem tetszett ez a kis összeállítás és tudtam újat mutatni nektek!

A bejegyzés trackback címe:

https://ruba.blog.hu/api/trackback/id/tr2914169477

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sztbeni 2018.09.03. 21:21:12

Jó cikk, viszont az nem igaz, hogy 2014 óta visszaesett Krímben a turizmus. Erre jó példa, hogy a Szimferopoli reptér forgalma a 2013-as 1,2 millióról 2015-re 5 millióra nőtt (jelenleg 5,2 millió). A túlterheltség miatt pedig modernizálják a Szevasztopoli repteret is, hogy alkalmas legyen nagy gépek fogadására, 2020-ra lesz elvileg kész.

A másik: a lvovi vonalkódos rendszert egy város se vette át? Mert szerintem egy zseniális ötlet volt, a kor technológiai adottságai mellett szinte páratlan.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2018.09.03. 21:21:16

Szerintem a grúziai Chiatura igencsak dobogó-eselyes a maga felvonó rendszerével.

ruba 2018.09.03. 21:23:36

@Sztbeni: Persze, csakhogy a Krímre régen rengeteg vonat és buszjárat közlekedett, ezek nagyrésze viszont teljesen megszűnt, így nyilván a légiközlekedés volt kénytelen átvenni a vezető szerepet, de attól, hogy repülővel többen jönnek, még nem biztos, hogy abszolút darabszámra is többen jönnek, mint régen.

Mr. Neutron 2018.09.05. 06:55:56

Érdekes cikk, kösz! :)

2018.09.05. 06:56:01

Ajánlom figyelmetekbe a felcsúti kisvasutat, amit egy hóbortos politikus építtetett a saját falujába.

Maga Lenin 2018.09.05. 06:57:39

Jó gyűjtés volt, köszi! ;-)

nyiktonyeatszusztvujet 2018.09.05. 06:58:02

@ruba: Tekintve ,és nem elfelejtve ,hogy az idegenforgalom az ukrán lezárások-lassitások miatt esett vissza ,mára gyökeresen megváltozott.Van egy hid ,immár nrm kell átmenni Ukrajnán.Másrészt 4 millios repülöforgalom emelkedés azárt mindenképpen odavág a "visszaesésnek"

Isaac Milo Mendez 2018.09.05. 06:58:09

Föld alá vezetett villamos Bécsben is van, nem is rövid szakaszon.

Reisezugwagen 2018.09.05. 06:58:20

A felsoroltaknál még furcsábbak azok a járművek, amiket az áruszállításhoz találtak ki: Troli vezetékről működő különféle teherautók, a normál teherautóktól a bányákban használt hatalmas billencsekig. Троллейвоз a nevük.
Egyik kedvenckém a sok közül: КрАЗ-219 alapján készített КрАЗ ДТУ-10
cdn.autocentre.ua/wp-content/uploads/2016/06/f5SVmMybwgs.jpg

Alugos 2018.09.05. 06:58:26

Jerevánban azóta EGY kocsis "szerelvény"ekre álltak át :-)2wCEAAkGBxMSEhUSExMVFhUVFxcXGBgYFx8YGBcYFxcXFxcXFxgbHyggGBolHRgVITEhJSkrLi4uFx8zODMtNygtLisBCgoKDg0OGhAQGy0lHyUtLS0tLi0tLS0tLS0tLS0tLS0tKy0tMC0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLf

gigabursch 2018.09.05. 06:58:34

Óriási.

Annak a Lembergi/Lvov/Lviv településnek van ám egy rêgi magyar neve is.

Zoltan_Kovacs 2018.09.05. 06:58:48

Én azt hittem, hogy én vagyok az egyetlen ember az egész világon, akit kifejezetten érdekelnek a falusi, kisközségi kötött pályás üzemek. Nagy öröm számomra, hogy van másik ilyen őrült is.
Amit én tudok még ajánlani, az az ukrán Vulhehirsk kisváros troliüzeme. Donyeck közelében van, kb.7000 fős kisváros. Korábban villamos járt, majd áttértek a trolira. Az ukrán nyelvű wikipédia szerint 2014 óta nem üzemel a troli a háború miatt.

midnightcoder2 2018.09.05. 06:58:53

Az 5. pontot nem igazán értem. Nem egyszerűbb lett volna a sima autóbusz ?

Pazza Inter 2018.09.05. 06:58:58

Hmmm... a kolhozvezer biztosan nem volt kommunista.

totii 2018.09.05. 08:15:21

@gigabursch: Persze, csak senki nem használja, ahogy Wroclawét, Gdanskét, vagy éppen Belgrádét sem.

ruba 2018.09.05. 08:32:18

@midnightcoder2: Akkoriban buszból és üzemanyagból inkább volt hiány, mint áramból és troliból.

SolymosP 2018.09.05. 09:36:15

Apró kiegészítés: tudtommal Svájcban is van helyközi trolibusz, méghozzá a Genfi-tó partján.

ruba 2018.09.05. 09:37:32

@SolymosP: Van bizony, sőt az egykori Szovjetunióban sem ez a kettő van, elég sok városközi/elővárosi troliüzem van/volt arrafele.

ruba 2018.09.05. 09:39:19

@Zoltan_Kovacs: Köszi, Vuhlehirsk-nek is utána fogok nézni :)

ambbay 2018.09.05. 11:44:17

Nálam ez a szibériai kisvárosi villamos mindent visz (és még ma is üzemel!!)
www.youtube.com/watch?v=O2bc-6Ooz5M

görbén felfele néző 2018.09.05. 14:17:37

A szovjetúnióbeli állandó háborús hisztériának egyik alapelve volt a kötöttpályás közlekedés erőltetése, mondván az ellenség ezeket a járműveket nem tudja elvinni vagy másutt használni.
Lásd: eltérő nyomtáv.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2018.09.05. 14:43:03

"...a Moldovától frissen függetlenedett PMR..."

Ezt magyarul Dnyeszter Menti Köztársaságnak hívjuk és nem frissen (mert már több mint 25 éve) függetlenedett, noha egyoldalúan és jelenleg egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el önállóságát.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.05. 14:48:51

Haha jó volt a poszt, kösz.Átsasolok pár belinkelt cikkre is.Ezek a szovjetek, hogy miket ki nem találtak... :D

gregaba 2018.09.05. 15:23:22

Komoly, hogy a szovjetek mennyire bele voltak buzulva az (általuk kifejlesztett) trolibusz projektbe. :) De érthető, mert elég gazdaságos megoldás volt.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2018.09.05. 16:17:02

1987-ben Moszkvában is gyakori volt, hogy a troli áramszedője leesett a vezetékről, a kalauz pedig kiszállt és egy hosszú rúddal visszatette. :)
A motorház teteje pedig el volt távolítva, hogy a nyári kánikulában jobban szellőzzenek a motorok. Nem nézett ki túl biztonságosnak... :)
A kedvencem az volt, amikor fölszálltunk a trolira és a tömegben odaadtuk a szomszédunknak a valahány kopejkást, aki továbbadta és a lánc végén álló ember bedobta a jegykiadó dobozba, megtekerte a kart és tépett egy jegyet, amit aztán ugyanez az emberlánc visszajuttatott hozzánk. Szép közösségépítő cselekvéssor volt. :)))

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.05. 16:49:31

Nahát, közben elolvastam az intravel oldalon a Jaltásat.Jó kis utazás lehetett, bár a városról nem nagyon van kép.
Sajnos Jaltáról még mindig a három rohadéknak a konferenciája jut eszembe, ahol olyan szépen elintéztek "minket", Kelet-Európát, évszázadokra...
:-((
Ha nincs akkor a nyakunkon a szovjet béklyó és megúsztuk volna, mint Ausztria 1955-től, manapság már hol tarthatnánk...
De nem viszem el a témát, jó kis leírás volt.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.05. 16:49:37

@Frady Endre: Üdv, FTC Endre, jó kis vidám emlék.
:-)
És ez sok ember esetén is így ment?Úgy értem, ha mondjuk 15-en szálltak fel?

ruba 2018.09.05. 17:54:29

@geegee: A szovjet vasút teljesen máshogy működött, mint a MÁV. Külön kezelték a helyi és a tàvolsági forgalmat. A helyi vonatok max 200-300km-t mentek és igen sok helyen megálltak. A tàvolsági vonatok 300km feletti távokat mentek, és jellemzően csak nagyobb városokban álltak meg.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2018.09.05. 21:21:46

@ruba: Kösz. Végül is ez a két ország méretkülönbségéből is adódik.Pestről nincs semelyik határátkelő sem 300 km-nél messzebb, a dicső Trianonnak hála...
Szóval akkor a magyar viszonyok mind "helyi" vonatnak számítottak.
:-)))

Weißkopf 2018.09.06. 07:16:48

@geegee: Hallottál az 500 km-es mozgalomról? Én apámtól hallottam ezt az őrületet, amely (nyilván szovjet mintára) a Rákosi-korszakban lett úrrá a MÁV-on. Lényege az volt, hogy olyan (teher)szerelvények összeállítására törekedtek, amelyek a 2 végállomás között legalább 500 km-t tettek meg (mondjuk Zalaegerszeg és Nyíregyháza között). Azzal senki sem törődött, hogy egy ilyen szerelvény összeállítása esetleg hetekig tartott...

ruba 2018.09.06. 11:53:21

@geegee: Nagyjából igen. A távolsági vonatokat persze helyi utazásra is igénybe lehet venni, csak drágábbak. A távolsági vonatok között is vannak több helyen megálló sima gyorsvonatok, és szinte sehol meg nem álló expresszek. Például utaztam Donyeckből Kijevbe olyan vonattal, ami a két végállomást nem számítva csak két helyen állt meg út közben (ez egy kb. 700km-es út), az egymilliós Dnyipropetrovszkban, és a 700ezres Zaporizzsjában. De pl. a majd 300ezres Dnyeprodzserzsinszken már megállás nélkül robotunk át.

tulapruton 2018.09.06. 12:01:06

@geegee: pontosan. Egy Oroszországban kiadott Magyarország útikönyvben (amúgy LP koppintás, 2000-es évek eleje) olvastam hazánk vasúti közlekedéséről, hogy Magyarországon nincs vonat, csak elektricska. :-) Mások a méretek, no.
süti beállítások módosítása