Moldova fővárosa a kb. félmilliós Kisinyov. A város tömegközlekedését már több írásban is feldolgoztam (ezeket a korábbi cikkeket itt és itt olvashatjátok, ha érdekel titeket), azonban az elmúlt majd 2 évben annyi változás történt a trolibusz ágazatban, hogy ideje ismés billentyűzetet ragadnom. A kisinyovi troliüzem történelme egészen a közelmúltig semmiben sem különbözött a többi, hasonló méretű egykori szovjet nagyvárosi troliüzem történetétől. Az 1949-ben megnyitott trolibusz-hálózat szépen lassan bővült a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig. Moldova függetlenedése után még pár év alatt kifutottak a szovjet időkben indult fejlesztések, de a gazdasági problémák a troliüzemre is kihatottak, megkezdődött a stagnálás időszaka. A rendszerváltásra egy 285km-es felsővezeték hálózat épült ki, melyen kicsit több, mint 300 trolibusz közlekedett, 29 vonalon.

Kisinyov trolihálózata a város térképén: Jól látszik, hogy az egész várost behálózzák a vonalak, a legtöbb helyen egész a lakott terület határáig közlekednek a járatok.

A rendszerváltás utáni két évtizedben nem sok minden változott, egy-két vonalat megszűntettek (de szinte mindenhol továbbra is közlekedett trolibusz, maximum egy útszakaszon a korábbi 2 helyett 1 vonal maradt), néha pár darab új troli érkezett, de nagy átalakulások nem voltak. Még a 2000-es évek végén is főleg szovjet Ziu-9-es trolibuszok alkották a trolibusz állomány nagyobb részét, ezek mellett néhány csehszlovák Skoda, és pár ukrán Jumz troli üzemelt a városban. Azonban még ez a stagnálás is jobb volt, mint sok egykori szovjet nagyvárosi troli sorsa (pl.: a másfél-milliós Tbilisziben teljesen megszűnt a helyi troliüzem, az egymilliós Jerevánban pedig szinte teljesen eljelentéktelenedet). Kisinyovban továbbra is a városi tömegközlekedés legfontosabb eszköze maradt a troli, nem vették át az uralmat a marsrutkák és a buszok.

Trolivégállomási életkép még 2011-ből: Még kizárólag régi, szovjet Ziu-9-es trolikat láthatunk a képen, 1990 és 2010 között ez volt a megszokott.  

Azonban a jármű-állomány öregedése kezdett gondot okozni, sok poszt-szovjet troliüzemet jellemzően ilyenkor zárnak be, ellenben Kisinyov más utat választott. 2010-ben egy kísérleti kocsit vettek a belarusz Belkommunmashtól. A kocsi bevált, így 2011 és 2017 között közel 200 új troli érkezett a városba, ezek pedig, azon túl, hogy alacsony-padlósak és légkondicionáltak voltak, akkumulátorról önjárásra is képesek voltak. Kisinyovban folyamatosan napirenden volt a trolihálózat bővítése, ám ezt a szegényes anyagi források miatt a város nem engedhette meg magának. Az önjáró trolik azonban új lehetőséget adtak, felsővezeték építése nélkül is lehetett bővíteni a hálózatot.

Kisinyovi utcakép 6 évvel később, 2017-ben: Már döntő többségben vannak az új, alacsonypadlós trolik.

Mivel Kisinyov városát a szovjet időkben kiépített vezetékhálózat szinte teljesen lefedte, minden fontosabb úton/utcán közlekedett troli, így az elővárosi közlekedés fejlesztése volt hátra. 2017 június 27.-én elindult az egyébként régóta tervezett reptéri trolibusz vonal. Minthogy a normál hálózat vonalai 29-ig voltak számozva, ez az új járat a 30-as számot kapta. A megnyitónak megadták a módját, a város, és a troliüzem vezetői egy egész trolibuszkonvojjal mentek ki a reptérre.

Így lehet átadáskor szalagot vágni egy új trolibusz-vonalnál :). (a kép forrása: Az RTEC (Regia Transport Electric Chisinau) hivatalos weboldala: http://www.rtec.md)

Az ünnepi trolikonvoj a város határában, az első vezeték nélküli métereken túl. Háttérben Kisinyov egyik jelképe a Városkapu (Portile Orasului). (a kép forrása: Az RTEC hivatalos weboldala: http://www.rtec.md)

Az ünnepi menet megérkezik a repülőtérre. (a kép forrása: Az RTEC hivatalos weboldala: http://www.rtec.md)

A repülőtéri vonal felsővezeték nélküli része kb. 6,5km hosszú, így összesen, oda-vissza 13km-t mennek a trolibuszok akkumulátoros üzemben. Ez nagyon sok, a legújabb budapesti kocsik is csak 4km-t tudnak hivatalosan vezeték nélkül közlekedni (az más kérdés, hogy a gyakorlatban ennél jóval többet is elmennek). Most már lassan két éve megbízhatóan működik a reptéri vonal, ez alapján egyelőre úgy tűnik, hogy ez a 13km nem volt túlzás, nem haladja meg a trolik képességeit.

 37%-os töltöttséget jelez a troli műszerfala egy önjáró kör végén. (a kép forrása: Az RTEC hivatalos weboldala: http://www.rtec.md)

A reptéri vonal megnyitás után közel egy évig nem történt semmi, ez idő alatt feltehetően tapasztalatot gyűjtöttek az önjáró üzemmel. 2018. május 7-ikén azonban megnyílt a 31-es vonal, mely szintén részben önjáró módban közlekedik. Az új vonal Kisinyovtól délkeletre, a kb. 8000 lakosú Singera település felé jelent összeköttetést, ezen a vonalon a trolik már több, mint 10km-re távolodnak el a felsővezeték-hálózattól, azaz összesen 20km-t mennek akkumulátorokról.

A 31-es vonal megnyitója Singera-ban. (a kép forrása: Az RTEC hivatalos weboldala: http://www.rtec.md) 

A singerai vonal megnyitása után pedig nem volt megállás, még 2018 szeptemberében megnyílt két újabb vonal, 32-es, és 33-as számmal. Utóbbi egy városon belüli vonal volt (az első olyan kisinyovi, városi vonal, ahol a trolik önjáró képességét kihasználták), míg a 32-es egy újabb kisinyovi előváros tömegközlekedési kiszolgálását javította. Az újonnan kiszolgált kisváros a Kisinyovtól észak-nyugatra fekvő, kb. 9000-es Stauceni lett. Ez kicsit közelebb van a városhoz, ide csak 5km-t kell felsővezeték nélkül menniük a troliknak.

Trolikonvoj Stauceni főutcáján. (a kép forrása: Az RTEC hivatalos weboldala: http://www.rtec.md)

Novemberben a várostól nyugatra fekvő Truseni következett, ahova a 34-es számot kapó vonalat indították. Ezen a trolik 15km-t mennek felsővezeték nélkül, míg megjárják a 8000-es kisváros központját. A fejlesztések legutóbbi szakaszában pedig február 4-én, és 8-án indult egy-egy vonal. A 35-ös számú vonal Durlestit köti össze Kisinyov déli részével, ide már eddig is volt trolibusz (még a szovjet idők végén, egyedüli kisinyovi elővárosként ide a felsővezeték is kiépült, így ide már régen is közlekedtek hagyományos trolibuszok), de az a városközpont felé közlekedett, az új járat a 17ezres város új részeit tárja fel, és köti össze Kisinyov déli részeivel. A 36-os számú vonal pedig a Kisinyovtól délre fekvő 12ezres Ialovenibe indult el február 8.-án.

Ialovenibe induló trolibusz még a garázsban. (a kép forrása: Az RTEC hivatalos weboldala: http://www.rtec.md)

Persze néha bebizonyosodik egy-egy fejlesztésről, hogy nem volt megalapozott, így járt a 33-as trolibusz, ami a 36-os indulásával együtt megszűnt, helyette autóbuszok közlekednek. Azonban a fejlődés mértéke így is figyelemre méltó, 7 új járatott indítottak egy korábban 29 vonalas hálózaton, és ebből egyelőre úgy néz ki, hogy 6 meg is marad, ez közel 25%-os bővülés. A hálózat hossza kb. 42km-el bővült, és 37 ezer ember lakik összesen azon a 4 településen, amik rácsatlakoztak a kisinyovi trolihálózatra. A lakókon kívül a repülőtér utasai (évente közel 3 millió ember) is színvonalasabb tömegközlekedési szolgáltatást kapnak. A járműállomány a korábbi 320 kocsiról 360-ra bővült, ebből a korábbi 300 helyett ma nagyjából 320 kocsi van csúcsidőben az utakon. Ezek alapján szerintem nem túlzás az alcímben feltett kérdésre igennel válaszolni: Az elmúlt években a Kisinyovi trolihálózatnak egy új aranykora kezdődött, hiszen nem csak megmaradása vált biztossá, hanem még a fejlődés is igen látványos ütemben indult meg, és semmi akadálya nincs annak, hogy ez a fejlődés folytatódjon.

Az önjárásért felelős akkumulátorokat vizsgálják a város és a közlekedési cég elöljárói a 34-es vonal ünnepélyes átadásakor (a kép forrása: Az RTEC hivatalos weboldala: http://www.rtec.md)

A jövő is bíztató, 2019-re 102 millió lejt (kb, 1,6 milliárd forintot) irányzott elő a kisinyovi önkormányzat 30 darab új, önjárásra is képes trolibusz összeszerelésére (a trolik összeszerelését már egy ideje nagyrészt Kisinyovban végzik, bár gyanúm szerint az alkatrészek nagyja továbbra is a belarusz Belkommunmashtól jön). Bár az elöregedett járműpark cseréjére is biztos kell ezekből, egy ilyen elővárosi vonal beindítására akár már 3-4 troli is elég lehet, így talán folytatódhat az elővárosi trolihálózat bővítése egy-két új vonallal.

Kisinyov trolihálózata. Az új, önjáró üzemmódban kiszolgált vonalszakaszokat sárgával jelöltem (már amennyi ráfért belőlük a térképre) (a kép forrása: http://www.transphoto.ru)

Mindeközben elgondolkodtató, hogy Budapest 3-5 évente szerez be annyi trolit, mint Kisinyov egy év alatt, ráadásul ezt is szinte kizárólag uniós forrásból. Eközben Kisinyov, Európa legszegényebb országának fővárosa főleg saját forrásból kénytelen kigazdálkodni a trolik árát, mégis sikerül nekik. Arról nem is beszélve, hogy Budapesten, néhány civil kezdeményezést leszámítva nem igazán van napirenden a trolihálózat fejlesztése, hiába érkeznek új, önjárásra is képes járművek. Szomorú, de lenne mit tanulni Európa legszegényebb országától, Moldovától is.

A Staucenibe vezető 32-es vonal ünnepélyes megnyitója Kisinyov főterén. 2019-ben újabb 30 ilyen trolibusszal bővül az RTEC állománya. (a kép forrása: Az RTEC hivatalos weboldala: http://www.rtec.md)